Az ipari forradalom és következményei Nyugat-Európában

2008. január 5., szombat

14 .tétel

Az ipari forradalom és következményei Nyugat-Európában

I. Forradalom

1. Forradalom előfeltételei: 1820-óta használjuk a fogalmát. Lényege: a munka-, vagy szerszámgépek feltalálása, a gépipar megteremtése. A vasút és a gőzgyártás révén az utazás gyökeres átalakítása.
Előfeltételek:

a. A polgári forradalom elhárította a fejlődés legfőbb politikai akadályát. Kialakult a föld polgári tulajdona à tőkés mezőgazdaság kialakulása (vetésforgó à nincs ugar) a mezőgazdasági termelés gyorsabban nőtt mint a lakosság száma.

b. Növekvő gyarmatbirodalom + tengeri kereskedelem à tőkefelhalmozás. A belső piac növelte a keresletet a mezőgazdaság számára.

c. Jól működő hitelszervezet. 1694 angol bank létrejötte.

d. Gazdag vas és szénbányák.

e. Olcsó teherszállítás (szigetek, kikötők)

f. Szakképzettség oktatás magas színvonala.

2. Kibontakozása: A gépesítés a tömegfogyasztási cikkeket előállító iparágakban kezdődik: textilipar. Találmányok: 1733 John Kay: repülő vetélő, Hargreaves: fonógép, Cartwright: szövőgép.
Gőzgépek: James Watt 1769-ben találta fel. Felhasználása: textilipar, bányászat, malomipar, kohászat.
Közlekedés fejlődése: 1807 Fulton gőzhajó, Mac Adam 1810 műút, 1825 Stephenson gőzmozdony } gyors olcsó, nagytömegű szállítás lehetővé tétele. Hírközlés fejlődése: Morse. Gépgyártás gépesítése: Forgácsoló-gépek, esztergagép, marógép, Maudslay: vasesztergapad. Megjelentek az első szabványok. Mezőgazdaság gépesítése: vető-, aratógépek. Nehézipar, haditechnika fejlődése.

II.

III.Hatásai

1. Demográfiai változások: A lakosság számának gyors növekedése: több élelmiszer, egészségügyi viszonyok jobb feltétele. Mezőgazdasági gépek megjelenése à városi és falusi lakosság arányának változása: falu à város. Új iparvidékek kialakulása.

2. A társadalom átrétegződése: Megváltozott a parasztság és a munkásság számának aránya. Kialakult a burzsuázia és a proletariátus (munkásosztály).
Burzsuázia: termelőeszközök tulajdonosa, érdekei védelmében erős államot hoz létre, társadalmi bázis: középrétegek.
Proletariátus: nagy- és koncentrált tömeg, nyomor, női- és gyermekmunka alkalmazása. Munkásosztály rétegződése: kék (betanított, vagy segédmunkások, helyzetük válságos)-, fehér (szakmunkások, helyzetük jobb a többi munkásokhoz képest) gallérosok.
Megjelent a középosztály: önállóan termelő kisparaszti elemek, értelmiség, hivatalnokok, középvállalkozók tartoztak ide.

3. Urbanizáció: a faluból a városba költözés folyamata. Ennek következményei:
Pauperizálódás: elszegényedés. Gyökértelenedés: faluból à városba költözés során az emberek elvesztették a kultúrájukat, vallásukat, valamint a faluban való élet által nyújtott támogatásokat.

4. Chartizmus Angliában: Ösztönös megmozdulások (géprombolók / luddisták, lyoni selyemszövők, sziléziai takácsok) à 1836-ban megalakult a Londoni Munkások Szövetsége, első önálló politikai szervezet. Mozgalom: aláírásgyűjtés, kérelmek benyújtása ,gyári törvények elfogadtatása. Eredmények: munkaidő: 10 óra, női- és gyermekmunka korlátozása, javultak a munkafeltételek.

5. Jótékonyság és utópia: Az utópisták a felvilágosodás gondolataiból kiindulva elméletek alkotásával az emberek jóakaratára támaszkodva akarták a társadalom hibáit kijavítani.
Utópista szocialisták: Saint-Simon, Fourier, Owen
- Saint-Simon: szerinte a társadalom irányítását tudósokra és gyárasokra kell bízni.
- Fourier: falanszter elmélet, tökéletes társadalom.
- Owen: angol gyáros, Amerikában kommunisztikus telepet hozott létre.
Utópisták jelentőségük: felismerték a kialakuló új rend ellentmondásait.
Munkás papok: Kolping (katolikus) és Wichern (protestáns): Otthonokat, egyleteket szerveztek.

6. Kispolgári szocialisták: Gyűlölik a kapitalizmust, ugyanakkor ők is tulajdonosok.
- Proudhon: szerinte tulajdon = lopás, anarchista (lázadó)
- Louis Blanc: szerinte nemzeti műhelyeket kell létrehozni a munkások szociális kérdéseinek megoldására.
- Blanqui: egyenlősítő program.
Nincs semmilyen alapjuk.

7. A forradalmi munkásmozgalom kezdetei: Marx, Engels
Dialektika: a világ ellentmondásainak harca. Materalisták: a lét határozza meg a tudatot.
Hegel: újkori dialektika: (idealista: eszme elsődleges az anyaggal szemben) alkalmazták a társadalomra: a történelmet osztályharcok történetének minősítették.