Hunyadiak kora

2008. január 5., szombat

A Hunyadiak kora

Hunyadi Mátyás államszervező tevékenysége és a humanizmus hatása Magyarországon.

1456 júliusában Hunyadi János pestis járványban meghal. János halála után az ellenpárt V. László megpróbál leszámolni a leszármazottakkal. Az idősebbik fiút, Lászlót kivégzik, mert meggyilkoltatta Cilleit. V. László Mátyást prágai börtönbe viszi. László 1457 végén meghal. Hunyadi párt Szilágyi Mihállyal az élen Mátyást akarták királynak, támogatta őket az egyház is. Ennek eredményeként 1458 januárjában királlyá választják a Duna jegén. Mátyástól a köznemesség a központi hatalom helyreállítását és apja törökellenes politikájának folytatását várta. Nagybátyját, Szilágyi Mihályt leváltja a, Garai Lászlóval és az erdélyi vajdával, Újlaki Miklóssal együtt. A megsértett főurak egy ligát szerveztek ellene, a német-római császárt III. Frigyest is bevonva fegyveresen próbáltak beavatkozni. 1463-ban Bécsújhelyi béke, megállapodás, ha Mátyásnak nincs utódja, akkor a Habsburgoké lesz a trón, cserébe Mátyás visszakapja a Szent Koronát. Megtartják a rendi gyűlést, és tíz évre megszavaztatja az adót.

Törvényei: Regálékból származott a legtöbb jövedelem. Kapuadó füstpénzé válik (már nem háztartásonként, hanem családonként kell fizetni), megemeli 20 dénárral. Hadiadó: háztartásonként kellett fizetni. Polgároktól szedett jövedelem lényegesen kevesebb volt, mint a jobbágyoké.

A központi hivatalnokszervezet: Nagy kancellária a legfőbb hivatali szerv. Kincstartóság az állami bevételeket kezeli. Személyi jelenléti bíróság, igazságszolgáltatás legfőbb szerve, folyamatos munkát végez. A hivatalnokok polgári származásúak és magas fizetést kapnak, így kerülték el a vesztegetést, személyes hűség.

Árutermelés és pénzgazdálkodás: a gabonatermelés mellett, kertészet és szőlőművelés, szarvasmarha-tenyésztés, ló-és juhtartás. Parasztok vitték piacra a terményeiket. A gazdag parasztok bérbe vették az elnéptelenedett jobbágytelkeket, mezővárosi nincstelenek és zsellérek dolgoztak. A földesurak kezdtek bekapcsolódni a piaci forgalomba, a kilenced terményeit értékesítették. Az ipari termelés céhes keretek között folyt. Az állami adók terhét, a központosítás anyagi terhének jelentős részét az ipar és a városi polgárság fejletlensége miatt a jobbágyságnak kellet viselnie. Mátyás arra törekedett, hogy megszilárdítja a rendi monarchiát. Köznemesi többségű országgyűléssel próbálta korlátozni a bárók hatalmát.

Külpolitika: A cseh királyi címért küzd, mert így akarta megszerezni a német-római császári koronát. Tíz évig tartó hosszú harc után Mátyás elfoglalta Morvaországot és Sziléziát, de a cseh királyi címen osztoznia kellett a lengyel Jagellókkal. Mátyás nem folytatja apja törökellenes politikáját, csak a védekezésre összpontosít: 1463-ban Szreberniket, 1476-ban pedig Jajcát foglalta el, hogy kiépíthesse a kettős déli végvárrendszert. Legfényesebb győzelem 1479-ben Kenyérmező, Kinizsi Pál és Báthory István erdélyi vajda aratta.

Belpolitika: Az államszervezet továbbfejlesztésével, a közigazgatás, állandó zsoldos hadsereg megteremtésével a hatalom erőteljes központosítását akarta elérni. Újjászervezte az állam háztartását. Rendkívüli kapuadó, háztartásonként évente többször is behajtotta. Állandó zsoldos hadsereg- függetlenítette magát a bárók bandériumaitól. A sereg magvát cseh, német és lengyel zsoldosok alkották, de vannak benne magyarok, délszlávok, románok is (fekete sereg). A királyi tanács háttérbe szorult. Király személyes jelentések bírósága: igazságszolgáltatás, intézmények vezetői, hivatalnokai a köznemesi, a polgári, jobbágyi sorból emelkedtek föl. 1471-től Mátyás arra törekedett, hogy a rendek nélkül kormányozzon. Az országgyűlést egyre ritkábban hívta össze. Az állam irányítását hivatalnokokra bízta, törvények helyett rendeletekkel kormányzott. A bárók növekvő ellenállásával szemben a köznemességre támaszkodott.

A humanizmus és a reneszánsz: Magyarország gazdasági, társadalmi fejlődése még elmaradt Nyugattól, az agyagi, de főleg a szellemi kultúra sokszor lépést tartott vele. A magyar uralkodó osztály zárkózott fel hamarább az európai lovagok és papok műveltségi színvonalához. A XII. században élte fénykorát a román stílus. A XIV. századi építészetünk legszebb emlékei a gótikus stílusú királyi paloták, lovagvárak és templomok. A gótikából a magyar reneszánszba való átmenetnek a késő Anjou-kor és Mátyás kora tekinthető. A gótika sem tűnt el, inkább a reneszánsz hatására megújult. Mind fontosabb lett az ember és környezete. Vajdahunyadvár reneszánsz stílusú részei Mátyás uralkodásának derekán épültek. A Bakócz-kápolnaként ismert kis épületek Bakócz Tamás esztergomi bíboros érsek toszkán mesterekkel vörös márványból, reneszánsz stílusban hozzáragasztatta a székesegyházhoz. Mátyás udvara a humanista műveltség egyik európai központja lett, nincs mögötte polgári mozgalom. Mátyás udvarát több külföldi humanista is fölkereste és hosszabb ideig tartózkodott ott (pl. Bonfini, Galeotto Marzio). Mátyás széles körű érdeklődésének bizonyítéka a hatalmas könyvtára, a corvina.

0 megjegyzés: