2008. január 5., szombat
16. tétel
Politikai és katonai küzdelmek Magyarországon 1848-49-ben
A magyar forradalom és szabadságharc különlegessége: Magyarországon a leghosszabb. A forradalom sok kérdést megoldott, de 3 kérdést nyitva hagyott, melyek később kedvezőtlen hatást gyakoroltak a szabadságharc menetelére.
1. A jobbágykérdés megoldatlansága: áprilisi törvények: már a földdel rendelkezőkkel foglalkozott, de ez csak a jobbágyok 40%-át érinti, a 60% zsellér.
2. Nemzetiségi kérdés: nem született döntés, Habsburgok kijátszották.
3. Nem tisztázták Magyarország és a Habsburg birodalom viszonyát.
I. A szeptemberi fordulat: 1848. augusztus: királyi leirat, áprilisi törvények módosítását akarták. Magyar hadügy, pénzügy Bécs alá. Batthyány és Deák Bécsbe utaztak, de a tárgyalások eredménytelenek. Bécs szándéka világossá vált: először Itáliát kellett levernie. Batthyány lemondott. Felkészülés Jellasics támadására: újoncozás, honvéd zászlóaljak felállítása, szőlődézsma eltörlése, Kossuth bankó kiadása.
II. Jellasics támadása: (35000 fő) 1848. szeptember 11-én Murakereszttúrnál átlépte a Dévát, és a főváros felé nyomult. Magyar hadsereg: 7 zászlóalj (700 katona) + újoncok. Bécs: nem tartotta a magyar kormányt legitimnek, ezért Lamberg Ferenc császári biztost (tejhatalom) Mo.-ra küldték à pesti nép felkoncolta szeptember 28-án.
Szeptember 29. Pákozd. Móga János altábornagy legyőzte Jellasicsot, majd Bécs felé indultak, de nem üldözték nagy erőkkel.
Kossuth törvényességre törekedett, a Batthyány-kormány lemondott, új végrehajtó szerv: Országos Honvédelmi Bizottmány (OHB). OHB intézkedései: újabb bankjegyek, 40000 újonc, fontos intézkedés: kormánybiztosok küldése a megyékhez. Görgey kivégezteti Zichyt
III. Hadi események:
1848. 10. 06. Bécsi forradalom, Latour hadügyminisztert a bécsi nép kivégezte - elkésett magyar katonai akció. Támadás október 30. Schwechatnál: Túl későn üldözték Jellasicsot, Windischgrätz, a császári hadak főparancsnoka leveri a magyar hadsereget. Kossuth Móga helyett Görgeyt nevezte ki a sereg parancsnokává.
Szerb felkelők harcai a császári seregek oldalán. Damjanich János harcolt ellenük.
Erdély: Puchner császári altábornagy szövetkezik a románokkal, elfoglalta Kolozsvárt. Ellentámadás: székelyek Hídvégnél visszaverik Puchner seregét, ezzel megakadályozva, hogy kijussanak az alföldre. Kossuth kinevezi Bemet az erélyi csapatok élére. Északról szlovák csapatok, majd Galíciából Schlick hadai törtek be.
IV. Harc a császári csapatokkal:
1848. 12. 02. V. Ferdinánd (gyengeelméjű) leváltása, helyette: Ferenc József.
Az országgyűlés nem ismerte el királynak, mert nem koronáztatta meg magát magyar királynak à áprilisi törvényeket nem fogadta el.
Fősereg támadása: 1848. 12. 16-án Windischgrätz vezetésével kb. 44000 katona lépett Mo. területére. Görgey nem vállalt csatát a túlerővel szemben, Perczel Mór csatát vállal Mórnál december 30-án, a csatát elvesztette. à A kormány Debrecenbe költözött, törvényességre törekedtek továbbra is. 1849. január 5-én Windischgrätz bevonult Pestre.
Több oldalú támadások, Schlik, Puchner.
Görgey akciói északon, 1849. 02. 05. Guyon Richárd áttört a Branyiszkói-hágón. Görgey és Klapka csapatai egyesültek, Schlick csapataira vereséget mértek. Perczel Szolnokról verte ki Windischgrätz elővédjét.
Bem sikerei Erdélyben: 1848 végén visszafoglalták Kolozsvárt. 1849. 02. 09. Pisiknél legyőzi Puchner hadait, majd Nagyszebent bevette március 11-én. Az orosz-császári erők kivonultak, Erdély felszabadult.
1849. 02. 26-27. Görgey helyett Dembinskyt nevezi ki Kossuth, aki kápolnai csatában megütközött Windischgrätz csapataival à vesztettek à Dembinski leváltása, helyette ismét Görgey lett a főparancsnok: dicsőséges tavaszi hadjárat, Windischgrätz à Welden, Bécs trónfosztása.
A kápolnai csata következménye: olmützi „oktrojált” alkotmány kiadása: Mo. teljes bekebelezése, de soha nem lépett életbe.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése