2008. január 5., szombat
20. tétel
A Horthy-rendszer konszolidációja
1. Horthy hatalomra jutása
Élete derekán kattintott hirdetésre, hogy támogassa az oldal szerkesztőjét!
1919. nov.: Huszár – kormány hatalomra jutása.
1919. nov. 16: Horthy bevonulása Budapestre.
Kritérium: 1920. Jan.: Nemzetgyűlési választások -> kisgazda győzelem
KNEP- Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja
Király nélküli királyság, élén kormányzóval à Horthy M. à kormányzói jogkör
Horthy – korszak: 1920-1944: a rendszer lényege: az 1918-19-es forr. Tagadásaként a polgári társ. Helyreállítására és megóvására jött létre
2. A trianoni békeszerződés
1920. jún. 4: Simonyi – Semadam Sándor
A békeszerződés aláírása az ország nemzetközi elismerésének feltétele volt.
Gr. Apponyi Albert; Gr. Teleki Pál; Gr. Bethlen István.
Az összterület 70 %-ának, a lakosság 60 %-ának elvesztése. 325 km2 –ről 93 lett, 18,7M-ról 8M.
Több mint 3M magyar került a határokon kívülre. Az ipari létesítmények 52 %-a határon kívülre került.
Bányák, vasútvonalak jelentős részének elvesztése.
3. Belpolitikai konszolidáció
Teleki Pál (1920-21); Bethlen István: mindkettő erdélyi arisztokrata
Cél: az osztályrend fenntartása; gazdasági, politikai élet normális menete.
Tömegbázis: kisgazda társadalom; katonatiszti rétegek; hivatalnokok; értelmiségiek ßà
nagybirtokosok; katolikus egyház; legitimisták (királyság visszaállítása).
Az egész ország politikai gondolkodása: konzervatív – liberális. A konzervatív demokrácia hívei.
Numerus clausus: egyetemekre, főiskolákra csak egy bizonyos arányú kisebbség vehető fel.
4. Nagyatádi-féle földreform
Cél: az agrárproletárok és a birtokos rétegek elégedetlenségének leszerelése.
1 millió kat. Hold föld szétosztása. à kb. 300 e. ember 1-2 holdas törpebirtokot kapott; kb. 100 e. ember pedig 20-50 holdas vitézi telket. Vitézi rend: nem módosította Mo. birtokstruktúráját.
100-
5. Munkásmozgalmak
1921: Kommunista Párt törvényen kívül helyezése
Bethlen – Peyer egyezmény
- hasonló belpolitikai felfogás
- az MSZDP feladatául tűzte ki az új kormány elfogadtatását Európában
- az MSZDP-nek meg kellett ígérnie, hogy lemond a vasutasok, közalkalmazottak, postások szervezéséről
- nem folytat agitációt az agrárproletárság körében sem
- cserébe a kormány: az MSZDP legálisan működhet; a szakszervezetek szabadok; a cenzúra sem érvényesül
6. Királypuccsok
IV. Károly visszatérési kísérletei
1921. márc.: Teleki lemondott
1921. okt.: Habsburg – ház harmadik trónfosztása
7. Kormányzási módszer
Bethlennek sikerült elérnie: 1922: Egységes Párt létrejötte / Kisgazda Párt + KNEP
1922: választások, de előtte új Választójogi Törvény à 0,75 millióval csökkentette a választók számát. Nyílt szavazások.
8. Pénzügyi stabilizáció
1924: Népszövetségi kölcsön – hosszú lejáratú hitel:
1927: pénzügyi reform à pengő megjelenése
9. Külpolitika
1922: Népszövetségbe való belépés
1927: magyar – olasz szerződés
1920-as évek: angolorientáció ßà franciák; németorientáció à Streseman; tárgyalások Szovjetunióval.
10. A Horthy-rendszer jellege
- fasiszta volt: a parlamentalizmus erős korlátozása miatt
- diktatórikus volt: konzervatív, parlamentális hatalomépült ki.
- Polgári liberális volt: van parlament; több pártrendszer; sokszínű sajtó; kormánybírálatra is van lehetőség.
11. A Horthy-korszak ideológiája / Keresztény és nemzeti
Megfogalmazói: Prohászka Ottokár; Bangha Béla; Szabó Dezső; Szegfű Gyula; Teleki Pál.
Keresztény Nemzeti
Sz. István jelentőségének kiemelése; Internacionalizmus; kozmopolitizmus tagadása;
Keresztény – szociális erkölcsi egy nemzet akkor fejlődik egészségesen, ha saját
Értékeket fogalmazott meg; szociális nemzeti kultúrájával kapcsolódik a világhoz.
Állam fogalmának megjelenése;
Társadalombiz.; piacgazd.
