Történelem tételek

A Horthy-rendszer konszolidációja

2008-01-05T02:55:00.006-08:00

20. tétel

A Horthy-rendszer konszolidációja

1. Horthy hatalomra jutása

Élete derekán kattintott hirdetésre, hogy támogassa az oldal szerkesztőjét!

1919. nov.: Huszár – kormány hatalomra jutása.

1919. nov. 16: Horthy bevonulása Budapestre.

Kritérium: 1920. Jan.: Nemzetgyűlési választások -> kisgazda győzelem

KNEP- Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja

Király nélküli királyság, élén kormányzóval à Horthy M. à kormányzói jogkör

Horthy – korszak: 1920-1944: a rendszer lényege: az 1918-19-es forr. Tagadásaként a polgári társ. Helyreállítására és megóvására jött létre

2. A trianoni békeszerződés

1920. jún. 4: Simonyi – Semadam Sándor

A békeszerződés aláírása az ország nemzetközi elismerésének feltétele volt.

Gr. Apponyi Albert; Gr. Teleki Pál; Gr. Bethlen István.

Az összterület 70 %-ának, a lakosság 60 %-ának elvesztése. 325 km² –ről 93 lett, 18,7M-ról 8M.

Több mint 3M magyar került a határokon kívülre. Az ipari létesítmények 52 %-a határon kívülre került.

Bányák, vasútvonalak jelentős részének elvesztése.

3. Belpolitikai konszolidáció

Teleki Pál (1920-21); Bethlen István: mindkettő erdélyi arisztokrata

Cél: az osztályrend fenntartása; gazdasági, politikai élet normális menete.

Tömegbázis: kisgazda társadalom; katonatiszti rétegek; hivatalnokok; értelmiségiek ßà

nagybirtokosok; katolikus egyház; legitimisták (királyság visszaállítása).

Az egész ország politikai gondolkodása: konzervatív – liberális. A konzervatív demokrácia hívei.

Numerus clausus: egyetemekre, főiskolákra csak egy bizonyos arányú kisebbség vehető fel.

4. Nagyatádi-féle földreform

Cél: az agrárproletárok és a birtokos rétegek elégedetlenségének leszerelése.

1 millió kat. Hold föld szétosztása. à kb. 300 e. ember 1-2 holdas törpebirtokot kapott; kb. 100 e. ember pedig 20-50 holdas vitézi telket. Vitézi rend: nem módosította Mo. birtokstruktúráját.

100-1000 hold, ami kb. 50% a nagybirtok à túlsúly

5. Munkásmozgalmak

1921: Kommunista Párt törvényen kívül helyezése

Bethlen – Peyer egyezmény

- hasonló belpolitikai felfogás

- az MSZDP feladatául tűzte ki az új kormány elfogadtatását Európában

- az MSZDP-nek meg kellett ígérnie, hogy lemond a vasutasok, közalkalmazottak, postások szervezéséről

- nem folytat agitációt az agrárproletárság körében sem

- cserébe a kormány: az MSZDP legálisan működhet; a szakszervezetek szabadok; a cenzúra sem érvényesül

6. Királypuccsok

IV. Károly visszatérési kísérletei

1921. márc.: Teleki lemondott

1921. okt.: Habsburg – ház harmadik trónfosztása

7. Kormányzási módszer

Bethlennek sikerült elérnie: 1922: Egységes Párt létrejötte / Kisgazda Párt + KNEP

1922: választások, de előtte új Választójogi Törvény à 0,75 millióval csökkentette a választók számát. Nyílt szavazások.

8. Pénzügyi stabilizáció

1924: Népszövetségi kölcsön – hosszú lejáratú hitel: 250 m. korona, évi 7.5%-os kamatra.

1927: pénzügyi reform à pengő megjelenése

9. Külpolitika

1922: Népszövetségbe való belépés

1927: magyar – olasz szerződés

1920-as évek: angolorientáció ßà franciák; németorientáció à Streseman; tárgyalások Szovjetunióval.

10. A Horthy-rendszer jellege

- fasiszta volt: a parlamentalizmus erős korlátozása miatt

- diktatórikus volt: konzervatív, parlamentális hatalomépült ki.

- Polgári liberális volt: van parlament; több pártrendszer; sokszínű sajtó; kormánybírálatra is van lehetőség.

11. A Horthy-korszak ideológiája / Keresztény és nemzeti

Megfogalmazói: Prohászka Ottokár; Bangha Béla; Szabó Dezső; Szegfű Gyula; Teleki Pál.

Keresztény Nemzeti

Sz. István jelentőségének kiemelése; Internacionalizmus; kozmopolitizmus tagadása;

Keresztény – szociális erkölcsi egy nemzet akkor fejlődik egészségesen, ha saját

Értékeket fogalmazott meg; szociális nemzeti kultúrájával kapcsolódik a világhoz.

Állam fogalmának megjelenése;

Társadalombiz.; piacgazd.

Politikai és katonai küzdelmek Magyarországon 1848-49-ben

2008-01-05T02:55:00.005-08:00

16. tétel

Politikai és katonai küzdelmek Magyarországon 1848-49-ben

1848. a népek tavasza - polgári forradalmak és a nemzeti függetlenségi harcok
A magyar forradalom és szabadságharc különlegessége: Magyarországon a leghosszabb. A forradalom sok kérdést megoldott, de 3 kérdést nyitva hagyott, melyek később kedvezőtlen hatást gyakoroltak a szabadságharc menetelére.

1. A jobbágykérdés megoldatlansága: áprilisi törvények: már a földdel rendelkezőkkel foglalkozott, de ez csak a jobbágyok 40%-át érinti, a 60% zsellér.

2. Nemzetiségi kérdés: nem született döntés, Habsburgok kijátszották.

3. Nem tisztázták Magyarország és a Habsburg birodalom viszonyát.

I. A szeptemberi fordulat: 1848. augusztus: királyi leirat, áprilisi törvények módosítását akarták. Magyar hadügy, pénzügy Bécs alá. Batthyány és Deák Bécsbe utaztak, de a tárgyalások eredménytelenek. Bécs szándéka világossá vált: először Itáliát kellett levernie. Batthyány lemondott. Felkészülés Jellasics támadására: újoncozás, honvéd zászlóaljak felállítása, szőlődézsma eltörlése, Kossuth bankó kiadása.

II. Jellasics támadása: (35000 fő) 1848. szeptember 11-én Murakereszttúrnál átlépte a Dévát, és a főváros felé nyomult. Magyar hadsereg: 7 zászlóalj (700 katona) + újoncok. Bécs: nem tartotta a magyar kormányt legitimnek, ezért Lamberg Ferenc császári biztost (tejhatalom) Mo.-ra küldték à pesti nép felkoncolta szeptember 28-án.
Szeptember 29. Pákozd. Móga János altábornagy legyőzte Jellasicsot, majd Bécs felé indultak, de nem üldözték nagy erőkkel.
Kossuth törvényességre törekedett, a Batthyány-kormány lemondott, új végrehajtó szerv: Országos Honvédelmi Bizottmány (OHB). OHB intézkedései: újabb bankjegyek, 40000 újonc, fontos intézkedés: kormánybiztosok küldése a megyékhez. Görgey kivégezteti Zichyt

III. Hadi események:
1848. 10. 06. Bécsi forradalom, Latour hadügyminisztert a bécsi nép kivégezte - elkésett magyar katonai akció. Támadás október 30. Schwechatnál: Túl későn üldözték Jellasicsot, Windischgrätz, a császári hadak főparancsnoka leveri a magyar hadsereget. Kossuth Móga helyett Görgeyt nevezte ki a sereg parancsnokává.
Szerb felkelők harcai a császári seregek oldalán. Damjanich János harcolt ellenük.
Erdély: Puchner császári altábornagy szövetkezik a románokkal, elfoglalta Kolozsvárt. Ellentámadás: székelyek Hídvégnél visszaverik Puchner seregét, ezzel megakadályozva, hogy kijussanak az alföldre. Kossuth kinevezi Bemet az erélyi csapatok élére. Északról szlovák csapatok, majd Galíciából Schlick hadai törtek be.

IV. Harc a császári csapatokkal:
1848. 12. 02. V. Ferdinánd (gyengeelméjű) leváltása, helyette: Ferenc József.

Az országgyűlés nem ismerte el királynak, mert nem koronáztatta meg magát magyar királynak à áprilisi törvényeket nem fogadta el.
Fősereg támadása: 1848. 12. 16-án Windischgrätz vezetésével kb. 44000 katona lépett Mo. területére. Görgey nem vállalt csatát a túlerővel szemben, Perczel Mór csatát vállal Mórnál december 30-án, a csatát elvesztette. à A kormány Debrecenbe költözött, törvényességre törekedtek továbbra is. 1849. január 5-én Windischgrätz bevonult Pestre.
Több oldalú támadások, Schlik, Puchner.
Görgey akciói északon, 1849. 02. 05. Guyon Richárd áttört a Branyiszkói-hágón. Görgey és Klapka csapatai egyesültek, Schlick csapataira vereséget mértek. Perczel Szolnokról verte ki Windischgrätz elővédjét.
Bem sikerei Erdélyben: 1848 végén visszafoglalták Kolozsvárt. 1849. 02. 09. Pisiknél legyőzi Puchner hadait, majd Nagyszebent bevette március 11-én. Az orosz-császári erők kivonultak, Erdély felszabadult.
1849. 02. 26-27. Görgey helyett Dembinskyt nevezi ki Kossuth, aki kápolnai csatában megütközött Windischgrätz csapataival à vesztettek à Dembinski leváltása, helyette ismét Görgey lett a főparancsnok: dicsőséges tavaszi hadjárat, Windischgrätz à Welden, Bécs trónfosztása.
A kápolnai csata következménye: olmützi „oktrojált” alkotmány kiadása: Mo. teljes bekebelezése, de soha nem lépett életbe.

A nemzetállamok kialakulása Nyugat-Európában

2008-01-05T02:55:00.003-08:00

17. tétel

A nemzetállamok kialakulása Nyugat-Európában

Az egységet alulról, népforradalom útján 1848-ban nem sikerült megvalósítani, ezért felülről, dinasztikus úton valósították meg.

I. Olasz egység kialakulása:

1. Módszerek: - Alulról népforradalom útján: Garibaldi és Mazzini.
- Felülről dinasztikus úton: Cavour.

2. Az egység megvalósítása: Cavour a saar-piemonti királyság külügyminisztere, később miniszterelnöke találta meg a megfelelő utat.
Diplomáciai előzmények: külső támogatás szerzése, szövetséges III. Napóleon. Támogatásának megszerzése: bekapcsolódtak a krími háborúba (1853) az ő oldalán.
1859. fő ellenfél Ausztria. Ausztria ultimátumot küldött (utolsó felszólítás), visszautasították à háború.(Ausztria a legkedvezőtlenebb helyzetben került háborúba)
1859. solferinói csata: Ausztria vereséget szenved. (Dunant, genfi polgár megalapította a vöröskeresztet)
Villafranca békekötés: III. Napóleon békét kötött Ausztriával. à Szart-Piemont megkapta Lombardiát, Velence Ausztria kezén maradt, Franciaország annektálta Nizzát és Savoyát.
Közép-itáliai államok csatlakoztak a szabadság kivívásához. Dél-Itália, Szicília: Garibaldi fellépése, partra szállt Szicíliában. 1860: Szicília és Nápolyi királyság / Viktor Emánuel / összeomlása és csatlakozása. (Sok magyar is részt vett.)

3. 1861: kikiáltották az egységes olasz királyságot, király II. Viktor Emánuel
1866: porosz-osztrák háború, olaszok a poroszokat támogatták à Velence megszerzése.
1870: Rómát franciák tartották megszállva. Sorozatos kudarcok. 1870-ben francia-porosz háború miatt a franciák kénytelenek a fegyveres erőiket kivonni Rómából à Olaszok bevonultak. Ezzel teljessé vált az olasz állam egysége.

II. Német egység kialakulása:

1. Poroszország felemelkedése, gyors gazdasági fejlődés: ipar, kereskedelem, mezőgazdaság: kapitalista átalakítás, a porosz-utas mezőgazdaság kialakulása. A nagybirtok megmarad, sőt tért hódít. Nagybirtokosok = junkerek. Kb.: a XIX. század közepére kialakul a gazdasági egység ó politikai széttagoltság.

2. Habsburgok és
A német államok laza föderációja (szövetsége). A „nagy német” egység Ausztria vezetésével.

Hohenzollerek
Poroszország a meghatározó: kis német egység (Ausztria kizárása), vezetője Bismarck (porosz kancellár; konzervatív), arisztokrata körök képviselője, porosz junker, jelszava: „Vérrel és vassal”. A hadsereg modernizálása, fejlesztése. Franciáktól átvett tömeghadsereg + modern hadsereg. Bevezette az általános hadkötelezettséget.

3. A háború:
- 1864 Dánia elleni schleswig-holsteini háború, ekkor még Ausztria szövetségeseként, utána Ausztria ellen fordult. Olaszországgal szövetséget kötött, Oroszországnak a semlegesség fejében segítette leverni az 1863. évi lengyel felkelést. Franciaországnak délnémet területeket ígért a semlegességért.
- 1866 Porosz - osztrák háború. Königgätznél döntő vereséget mértek az osztrák hadra. Enyhe feltételek mellett békét kötöttek: Ausztriának el kellett ismernie az Ausztria nélkül létrejövő német egységet és Olaszországnak át kellett adnia Velencét.
Létrejött az észak-német szövetség. Cél: dél-német területek megszerzése.
- 1870 Francia - porosz háború: III. Napóleonnak nem sikerült szövetségest találnia. Bismarck csapatai Sedannál győzelmet arattak a franciák felett. Poroszok bekerítették Párizst, III. Napóleon megbukott.
- 1871: a poroszok megszerezték Elzász-Lotaringiát.
1871-ben kikiáltották a Német Császárságot. Az állam első embere a császár, hatalmát az alkotmány korlátozza. 23 tartományból és 3 szabad városból szövetségéből állt. Törvényhozó szerv: Reichstag (Birodalmi Gyűlés). Végrehajtó hatalom feje a kancellár: tényleges hatalom az övé (Bismarck).

Polgári forradalmak – a francia forradalom

2008-01-05T02:55:00.001-08:00

13. tétel

Polgári forradalmak – a francia forradalom

XV. Lajos (1715-74)

Nemesek visszakapják politikai vezető szerepüket

Az ország gazdasága hanyatlik.

XVI. Lajos (1774-92)

Folytatja elődje politikáját, majd reformok. Megnyirbálja a nemesek kiváltságaità változást akarnakà összefognak a harmadik renddel

A szociális helyzet katasztrofális. Nagy a szegénység, mindenfele éhínségek + 1789-ben államcsőd

XVI. Lajos összehívja a rendi gyűlést (1614-óta nem volt összehívva)

Rendi gyűlés (1789. 05. 05 – 06.20.)

Első rend: papság (300 képviselő). Jelentős kiváltságok, egyszerű nép szintjén élt. A felsőpapság nem akar változást

Második rend: nemesség (300 képviselő). Kiváltságaikat, társadalmi vezető szerepüket akarják vissza. A harmadik renddel értenek egyet.

Harmadik rend: A parasztság és a polgárság. A lakosság 96%-a (600 képviselő). Ők ténylegesen a változások mellett vannak (feudális maradványok eltörlése)

Papság, nemesség támogatja őket, ezért a rendek szerinti szavazást személyenkéntire akarják megváltoztatni

1789. 06. 20. A király feloszlatja a gyűléstàA harmadik rend átvonul a Labdaházba.

1789. 06. 24. Papság, nemesség egy része is átmegy a Labdaházba.

1789. 07. 09. Alkotmányozó nemzetgyűléssé alakulnak át.

Alkotmányozó Nemzetgyűlés (1789. 07.09. - 1791. 09.)

1789. 07. 12. Forradalmi Községtanács Párizsban à A király seregeket hív Párizs köré.

1789. 07. 14. A párizsiak megostromolják a Bastille-t, és ezzel kezdetét veszi a forradalom, mindenfelé parasztlázongások

1789. 08. 04.Nemesség, egyház lemond feudális előjogairól.

1789. 08. 26. Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata.

A király Párizsba költözik.

1789. 10. 12. Az alkotmányozó nemzetgyűlés is Párizsba költözik.

A pénzügyi csőd, nehézségekàáruba bocsátják az egyházi földeket.

1791. 06. 22. A király megpróbál megszökni, de lebukikàelveszíti tekintélyét.

Szeptemberben elfogadják az új alkotmányt. Alkotmányos monarchia. Törvény előtti egyenlőség, cenzusos választójog, stb.

A forradalom mellett állók kezdenek pártokra szakadni.

Alkotmányos monarchistákßàSansculotte-ok (a szegény városi proletárok)

A szociális helyzet nem javul, elégedetlenkedések.

Mars mezei sortűz (belelőnek a sansculotte tüntetésbe) à radikalizálódni kezd. Külföldi hatalmak beavatkozási terve

Törvényhozó Nemzetgyűlés (1791. 10. 01 -1792. 08.)

Függetlenek -A többség.

Alkotmányos monarchisták - La Fayette

Baloldal - Girondisák (girondiak). Polgárság és a vállalkozó réteg képviselői.

Jakobinusok – jelentős parlamenten kívüli erő. A sansculotte-ok körében népszerűek. Robespierre, Danton, Marat, Saint-Just

Hadüzenet Ausztriának?

Király, girondiak mellette, mert a népharagot le lehet vezetni vele, forradalom eszméinek terjesztése.

La Fayette-ék és a jakobinusok ellene.

1792. 04. 20. Hadüzenet Ausztriának, súlyos vereségeket szenvednek

Nő a szegények elégedetlenkedése, a jakobinusok egyre népszerűbbek.

1792. 08. 10. Forradalmi Községtanács Párizsban.

A sansculotte-ok (Danton) megostromoljál a Tülieriákat, megbukik a királyság.

Augusztus - Végrehajtó Tanács néven új kormány (Danton igazságügyminiszter).

Új választásokat, radikális intézkedések

1792..09. 20. Valmy - legyőzik a poroszokat.

Nemzeti Konvent (1792. 09. 20 -1795. 10.)

Függetlenek („Mocsár") - Pillanatnyi érdekeik szerint szavaznak.

Girondisták - A jobboldalra kerülnek.

Jakobinusok („Hegypárt”) - A baloldal.

1792. 11. 06. Jemappes-nál legyőzik a poroszokat, Anglia is beszáll a háborúba.

Az első girondi-jakobinus összecsapás a király pereà1793. 01. 21. A király kivégzése.

1793. 03. 10. Rendkívüli Törvényszék.

1793. 04. Közjóléti Bizottság néven új kormány alakul.

A szociális feszültség továbbra sem javul

Újabb vereségek, Anglia tengeri blokád

Elégedetlenségek à lázadások (pl. Vendée)

1793. 06. 02. Sansculotte-ok letartóztatják a girondi vezetőket, lefejezik őket.

Robespierre a Közjóléti Bizottság tagja lesz. Az őket támogató rétegeknek kedveznek. (Földosztás/eladás, ármaximalizálás, gazdagok megadóztatása stb.) Fokozzák a forradalmi terrort, sikerül konszolidálni a helyzetet.

Egy idő után egymás ellen fordulnak a jakobinus vezetők (veszettek, túlzók, Dantonék). Saját társadalmi bázisukat idegenítik el maguktól

1794. 07. 27. (thermidor 9-én) Robespierre is megbukik.

Thermidori köztársaság (1794-99)

A vállalkozó középrétegek kerülnek hatalomra. Eltörlik a korábbi határozatokat, cenzusos választójogot.

1798. 10. feloszlatják a Konventet à Kétkamarás parlament: Ötszázak Tanácsa és Vének Tanácsa.

Direktórium néven új kormány jön létre.

Nem sikerül úrrá lenni a bajokon. Többen is az erős kéz politikája mellett vannak

1799. 11. 09, Bonaparte Napóleon államcsínyt hajt végre.

Az ipari forradalom és következményei Nyugat-Európában

2008-01-05T02:54:00.004-08:00

14 .tétel

Az ipari forradalom és következményei Nyugat-Európában

I. Forradalom

1. Forradalom előfeltételei: 1820-óta használjuk a fogalmát. Lényege: a munka-, vagy szerszámgépek feltalálása, a gépipar megteremtése. A vasút és a gőzgyártás révén az utazás gyökeres átalakítása.
Előfeltételek:

a. A polgári forradalom elhárította a fejlődés legfőbb politikai akadályát. Kialakult a föld polgári tulajdona à tőkés mezőgazdaság kialakulása (vetésforgó à nincs ugar) a mezőgazdasági termelés gyorsabban nőtt mint a lakosság száma.

b. Növekvő gyarmatbirodalom + tengeri kereskedelem à tőkefelhalmozás. A belső piac növelte a keresletet a mezőgazdaság számára.

c. Jól működő hitelszervezet. 1694 angol bank létrejötte.

d. Gazdag vas és szénbányák.

e. Olcsó teherszállítás (szigetek, kikötők)

f. Szakképzettség oktatás magas színvonala.

2. Kibontakozása: A gépesítés a tömegfogyasztási cikkeket előállító iparágakban kezdődik: textilipar. Találmányok: 1733 John Kay: repülő vetélő, Hargreaves: fonógép, Cartwright: szövőgép.
Gőzgépek: James Watt 1769-ben találta fel. Felhasználása: textilipar, bányászat, malomipar, kohászat.
Közlekedés fejlődése: 1807 Fulton gőzhajó, Mac Adam 1810 műút, 1825 Stephenson gőzmozdony } gyors olcsó, nagytömegű szállítás lehetővé tétele. Hírközlés fejlődése: Morse. Gépgyártás gépesítése: Forgácsoló-gépek, esztergagép, marógép, Maudslay: vasesztergapad. Megjelentek az első szabványok. Mezőgazdaság gépesítése: vető-, aratógépek. Nehézipar, haditechnika fejlődése.

II. III.Hatásai

1. Demográfiai változások: A lakosság számának gyors növekedése: több élelmiszer, egészségügyi viszonyok jobb feltétele. Mezőgazdasági gépek megjelenése à városi és falusi lakosság arányának változása: falu à város. Új iparvidékek kialakulása.

2. A társadalom átrétegződése: Megváltozott a parasztság és a munkásság számának aránya. Kialakult a burzsuázia és a proletariátus (munkásosztály).
Burzsuázia: termelőeszközök tulajdonosa, érdekei védelmében erős államot hoz létre, társadalmi bázis: középrétegek.
Proletariátus: nagy- és koncentrált tömeg, nyomor, női- és gyermekmunka alkalmazása. Munkásosztály rétegződése: kék (betanított, vagy segédmunkások, helyzetük válságos)-, fehér (szakmunkások, helyzetük jobb a többi munkásokhoz képest) gallérosok.
Megjelent a középosztály: önállóan termelő kisparaszti elemek, értelmiség, hivatalnokok, középvállalkozók tartoztak ide.

3. Urbanizáció: a faluból a városba költözés folyamata. Ennek következményei:
Pauperizálódás: elszegényedés. Gyökértelenedés: faluból à városba költözés során az emberek elvesztették a kultúrájukat, vallásukat, valamint a faluban való élet által nyújtott támogatásokat.

4. Chartizmus Angliában: Ösztönös megmozdulások (géprombolók / luddisták, lyoni selyemszövők, sziléziai takácsok) à 1836-ban megalakult a Londoni Munkások Szövetsége, első önálló politikai szervezet. Mozgalom: aláírásgyűjtés, kérelmek benyújtása ,gyári törvények elfogadtatása. Eredmények: munkaidő: 10 óra, női- és gyermekmunka korlátozása, javultak a munkafeltételek.

5. Jótékonyság és utópia: Az utópisták a felvilágosodás gondolataiból kiindulva elméletek alkotásával az emberek jóakaratára támaszkodva akarták a társadalom hibáit kijavítani.
Utópista szocialisták: Saint-Simon, Fourier, Owen
- Saint-Simon: szerinte a társadalom irányítását tudósokra és gyárasokra kell bízni.
- Fourier: falanszter elmélet, tökéletes társadalom.
- Owen: angol gyáros, Amerikában kommunisztikus telepet hozott létre.
Utópisták jelentőségük: felismerték a kialakuló új rend ellentmondásait.
Munkás papok: Kolping (katolikus) és Wichern (protestáns): Otthonokat, egyleteket szerveztek.

6. Kispolgári szocialisták: Gyűlölik a kapitalizmust, ugyanakkor ők is tulajdonosok.
- Proudhon: szerinte tulajdon = lopás, anarchista (lázadó)
- Louis Blanc: szerinte nemzeti műhelyeket kell létrehozni a munkások szociális kérdéseinek megoldására.
- Blanqui: egyenlősítő program.
Nincs semmilyen alapjuk.

7. A forradalmi munkásmozgalom kezdetei: Marx, Engels
Dialektika: a világ ellentmondásainak harca. Materalisták: a lét határozza meg a tudatot.
Hegel: újkori dialektika: (idealista: eszme elsődleges az anyaggal szemben) alkalmazták a társadalomra: a történelmet osztályharcok történetének minősítették.

A Rákóczi-szabadságharc 2

2008-01-05T02:54:00.003-08:00

11. tétel

A Rákóczi-szabadságharc

I. Előzmények:

a. A Wesselényi-féle mozgalom után I. Lipót abszolutizmusa megszüntette a rendi dualizmust, felfüggesztette az ogy.-t és a városi hivatalt.
Kormányzóságok felállítása, létrehozása (megyék ellen), szélnek eresztette a végvári katonaságot. Kiadta a hírhedt adórendeletét (Mo. súlyos helyzetbe került). Protestáns üldözés.

b. Thököly Imre ellenállási mozgalma: a szélnek eresztett katonák összefogása. Hibája: nem vette észre a török birodalom gyengeségét, a tütük birodalommal keresett kapcsolatot. Eredmény: 1681: soproni ogy. I. Lipót abszolutizmusának vége.

c. A török kiűzése Magyarországról. 1683. Bécs ostroma - 1699. kardóczi béke
Szent liga jött létre. Európai összefogás. Habsburgok nagy szerepet vállaltak.

1687. pozsonyi ogy.: megint felerősödött az abszolutizmus. A rendek lemondtak a szabad királyválasztás jogáról, lemondtak az aranybulla záradékáról. I. Lipót meghódított területnek tekintette Mo.-ot, ezért a visszafoglalt földeket a kamara igazgatása alá helyezte. E földeket birtokló nemesektől 10%-os fegyverválságot követelt, fölállította az Újszerzeményi Bizottságot. Nem állította helyre Mo. és Erdély területi egységét.

II. Rákóczi szabadságharc

a. Kirobbanása: hegyaljai felkelés.
II. Rákóczi Ferenc (1676-1735): Apja I. Rákóczi Ferenc, anyja: Zrínyi Ilona, nevelőapja: Thököly Imre. Barátja: Bercsényi Miklós.

Külpolitikai kapcsolatok keresése: XIV. Lajos francia uralkodó. Külpolitikai háttér: Spanyol örökösödési háború.
Rákóczit Bécsújhelyen börtönbe zárták, felesége kiszabadította.
Lengyelország: Brezán vára à brezáni kiáltvány: fegyverbe szólítja az ország lakosságát. Zászló: „Cum deo pro patria et libertate” = „Istennel a hazáért és a szabadságért”
1703: vetési pátens: A harcoló jobbágyokat és családjukat mentesítette a földesúri és állami szolgáltatások alól.

b. Külpolitikai helyzet: Spanyol örökösödési háború (1701-1714). Franciák ßà Habsburgok. XIV. Lajos ígéretek: pénz, hadmérnök. Nem ismerte el Rákóczit királynak.

Häckstadti csata: francia vereség. Kapcsolat a bajor uralkodóval meghiúsult. I. Nagy Péter orosz cárral való kapcsolat lehetősége: tárgyalás, szövetség à semmi.

c. Katonai sikerek:
1703. Tiszántúl egészét elfoglalták, Hajdúvárosok csatlakozása, Duna-Tisza-köze + Felvidék egy része.
1705. Egész Dunántúl elfoglalása (Vak Bottyán), 1707. Erdély egy részét is elfoglalták.

d. Országgyűlések:
1705. Szécsény - államforma: konföderáció (lengyel mintára). Vezérlő fejedelem: Rákóczi, tejhatalom: kül-, pénz-, hadügy; mellé 24 tagú szenátus (gazdasági tanács). Legfontosabb államhatalom: kancellária
1707. Ónód: általános adózást. Habsburg ház trónfosztása: külpolitikai okok.
1708 pozsonyi ogy.: jobbágyok

III. A kuruc állam gazdaságpolitikája: Gazdasági irányítás: Gazdasági Tanács feladata.
Fejedelem jövedelmei: saját birtokokból, bányák, vámok jövedelmei, külföldi segélyek.
Rézpénz kibocsátás (elértéktelenedett, csak átmeneti megoldás)
Kuruc hadsereg: - reguláris (hivatalos) ezredek
- irreguláris ezredek: mezei hadsereg
- lovasság
- gyalogság 1707-1708 trencsényi, romhányi vereség.
- tüzérség

IV. Szatmári béke (1711)
Rákóczi tárgyalni ment I. Nagy Péterhez; Károlyi Sándor 1711-ben leteszi a fegyvert.
Béke: - amnesztia a résztvevőknek.
- földesurak visszakapták az I. Lipót alatt elkobzott földeket
- magyar rendek megerősítése
- protestánsok szabad vallásgyakorlása
- Újszerzeményi Bizottság megszüntetése
- békeszerződés a kurucok számára kedvező.

III.Rákóczi száműzetésben:
Ha behódol, megbocsátanak neki. Rodostóban (Törökország) halt meg.

Mária Terézia és II. József uralkodása

2008-01-05T02:54:00.001-08:00

12. tétel

Mária Terézia és II. József uralkodása

1711. Szatmári béke à nyílt erőszak nem alkalmazható

Kancellária Bécsben, Kamara, Helytartótanács Pozsonyban

Az önállóság csak látszat. Óriási egyházi birtokok.

III. Károlynak nem volt fiú örököseà1722-23. Pragmatica Sanctio (leányági örökösödés)

Mária Terézia (1740-80)

III. Károly halála után örökösödési háború tört ki (1740-48).

Mária Terézia Pozsonyban segítséget kér a magyaroktólàsegítünkànemesi föld adómentessége

1754. kettős vámhatár – külső (Habsburg-birodalom szélén) és belső (Magyarország és a tartományok között)àolcsó magyar cuccok bennmaradnak

Parasztság helyzete: magas adók, földesúri terhek (hadiadó, porció, forspont, kilenced, ajándék, robot)ànagy elégedetlenség, elszegényedés, nő a zsellérek száma

1765-66. Dunántúlon jobbágymozgalom, sztrájkàHabsburg-beavatkozás

1767. rendelet: urbárium (kilenced+1 forint a földesúrnak; heti egy nap igás vagy két nap kézi robot)àtörvényes helyzetet teremtett

1777. Ratio Educationis – alsó és középfokú oktatás rendjét szabályozza (6-12 éves korig kötelező iskolába járni)

Kevés az iskola és a tanító, és német a hivatalos nyelv (ellenérzés)

II. József (1780-90)

Felvilágosodás, jozefinizmus

Egységállamot akartàabszolutisztikus eszközök (nem koronáztatta meg magát magyar királynakàkalapos király), korona a bécsi kincstárban

A katolikus egyházat az állam alá akarta rendelni

Türelmi rendelet – megengedte a protestánsok vallásgyakorlását és hivatalviselését

1785. jobbágyrendelet – megszüntette a jobbágyságot, védelembe vette a telki állományt

Megyei szinten elválasztotta a bíráskodást a közigazgatástól.

Német nyelv hivatalossá tételeàlegnagyobb felháborodás

Elidegenítette a papságot és a nemességet is. Csak a felvilágosodás hívei támogatták.

1788. Oroszországgal szövetségben háború törökök ellenàvereség, nagy veszteségek

Francia forradalomà francia szövetséget elvesztette

Belga felkelésàelszakad

Poroszok a határonàmagyarok tárgyalnak velük a Habsburg-ház trónfosztásáról

Halálos ágyán visszavont mindent.

Nemzeti ébredés: magyar nyelv, magyarság eszménye.

II. Lipót (1790-92)

Rugalmasabb politikus, visszaadta az elfoglalt területeket, kompromisszumok, engedmények.

A nagy földrajzi felfedezések 2

2008-01-05T02:53:00.005-08:00

09. tétel

A nagy földrajzi felfedezések

I. Nagy földrajzi felfedezések

1. A felfedezések jelentősége:
Nem csak új területek meghódítását jelentette. Hatásaiban átalakította Európa egész gazdaságát, társadalmát, államszervezetét, kultúráját. Előidézték az amerikai kontinensen fejlett civilizációk bukását (maja, azték). Kihatott Afrika és Ázsia életére.

2. Felfedezések közvetlen előzményei:
- A keleti fűszerek, luxuscikkek beszerzése a cél.
- A távolsági kereskedelem a XVI. századig az Arabok kezén volt.
- Nagy mennyiségű nemesfém áramlott ki Európából à aranyéhség, bányák kiürülése.
- Török birodalom terjeszkedése + Velencével kereskedelmi megállapodás à Monopolizálta a kereskedelmi útvonalat.
- Feltételek: Part menti hajózás, tudományok fejlődése, karavella, iránytű, tájékozódás fejlődése. Tengerész Henrik portugál hajósiskolája. Toscanelli firenzei csillagász térképe. Európai népesség nagy arányú növekedése.

3. Felfedezések:
1487 Diaz Bertalan: Jóreménység-fokának elérése.
1492 Kolumbusz Kristóf (Genovai eredetileg; portugál király segítsége) 1. útja San Salvador-szigete (Amerigo Vespucci)
1498 Tordessillasi szerződés (Spanyol ország): Világ első felosztása (Spanyol- Portugál) Zöldfok-sziget
1519-1522 Magellán körülhajózta a földet.

4. Amerika államai:
Mexikó területén: Maja, Azték; Dél-Amerika: Inka birodalom.

5. Új világ meghódítói:
Konkvisztádorok (hódítók): Cortez: Azték birodalom; Pizzaro: Inka állam.

6. A gyarmatok:
A gyarmat politikai önállóságától megfosztott terület, ahol gyarmati közigazgatást vezettek be.
Gyarmatok kirablása: arany, ezüst, drágakő. Fejlett földművelés terményei: kukorica, paradicsom, burgonya. A fűszernövények meghonosítása, cukornád, fűszerek, gyapot. Bennszülöttek munkára kényszerítése. (lakosság megtizedelése, afrikai négerek behurcolása)

II. Felfedezések gazdasági hatásai:
- ‘világpiac’ megteremtése
- lakosság nagy arányú növekedése 14.à16. század Európa lakossága 2x-esére nőtt.

III. Árforradalom és
Mezőgazdasági termények ára nagyobb mértékben nő mint az ipari árak. Oka: nemesfémek beáramlásaàaz infláció és a kereslet megnőtt.
agrárkonjunktúra:
Lengyelország, Magyarország mezőgazdasági termékek szállítója

IV. Ipar: céhekà szétszórt manufaktúra (felvásárlási és kiadási rendszer) à manufaktúrák (tömegtermelés, textilipar fejlődése)
Gazdasági fejlődés hatása Európa országaira: régiók kialakulásának ideje.
Munkamegosztás: Ny-Európa: ipar, Közép-, K-Európa: mezőgazdaság: eleinte kedvező, később egyoldalú fejlődéshez vezet.
- Atlanti-óceán partján fekvő országok megerősödése: Anglia, Németalföld, Flandria (textil).
Spanyolország, Portugália: óriási mennyiségű arany, hiba: nem fektették be, ezért kifolyt.

A reformáció és az ellenreformáció

2008-01-05T02:53:00.003-08:00

10. tétel

A reformáció és az ellenreformáció

I. Reformáció

15-16. század – Németország széttagolt, eltérő gazdasági fejlődés

Társadalmi ellentétek (fejedelmek ßà differenciálódott parasztság)

Rohamosan csökken az egyház tekintélye.

Egyre korruptabb az egyház.

Közvetlen kiváltó ok: búcsúcédulák – eladják a bűnbocsánatért cserébe (X. Leó)

1517. 10. 31. Luther Márton kifüggeszti 95 tételét a wittenberg-i templom kapujára.

Egyedül a hit által üdvözül az ember. Nincs szükség az egyház közvetítő szerepére. Nem kell hatalmas egyházi vagyon.

Minden társadalmi rétegnek kedvezett.

1520-21. Wartburg - Luther lefordítja a Bibliát németre à német irodalmi nyelv alapjai

Egyház nyelve legyen a nemzeti nyelv!

1529. V. Károly – protestánsok – nem katolikus keresztények

1530. Augsburg – Ágostoni hitvallás

1555. Augsburgi vallásbéke

II. A reformáció irányzatai

1. Münzer Tamás – Zwickau

Anabaptisták (újrakeresztelkedők)

A nép elégedetlenségét fogta meg. Isten birodalmát nem a túlvilágon, hanem itt a Földön kell elérni.

1524-25. népi felkelésàparasztháborúàMünzert kivégzik

Németország, Skandinávia, Baltikum, Magyarország

2. Kálvinizmus – a svájci reformáció

Ulrich Zwingli, Kálvin János

Központi gondolat – Isten korlátlan ura a mindenségnek.

Eleve elrendelés elve – már születésed előtt el van döntve a sorsod (predestináció)

Zsarnokölés - ha valaki visszaél a hatalmával, ki lehet végezni

Antitrinitárius – szentháromság-tagadás (Szervét Mihály), radikális

Svájc, Németalföld, Skócia, Franciaország, Magyarország

III. Ellenreformáció

Még nem terjedt el a reformáció. A katolikus egyház újjászervezhette erőit.

1545-63. Tridenti zsinat – egyház megtisztítása, papnevelő intézetek felállítása

Index (tiltott könyvek jegyzéke)

Szent Officium (pápai inkvizíció)

1540. Loyolai Ignác – Jézus Társasága (jezsuita rend) – a pápa alatt egyesíteni az egész világot.

Hunyadi Mátyás uralkodása

2008-01-05T02:53:00.001-08:00

07. tétel

Hunyadi Mátyás uralkodása

1. Mátyás királlyá választása:
Hunyadi Jánosnak 2 fia volt: László és Mátyás. László a trónörökös, de V. László lefejeztette.
Szilágyi Mihály (Mátyás nagybátyja) megegyezésre törekedett a Garaiakkal. (Mátyás a király és Garai lánya a felesége)
Pogyebrád Györggyel (cseh király) való megegyezés, külföldi védelem. (szintén házassági ajánlat, de el is vette)

2. Hatalmának megszilárdítása: Garamiak mellőzése, Pogyebrád Katalin a felesége.
Szilágyi Mihályt a déli végre küldte harcolni a törökkel. (így számolt le velük)
Bárói ellenfelekkel való leszámolás.
III. Frigyessel való megegyezés (nála volt a korona, ezért sokáig nem volt hivatalos király): 1464-ben egyezett meg. Feltétel 80000 arany, ha fiú utód nélkül hal meg, akkor rá és utódaira száll a korona.
Cseh huszita mozgalom felszámolása (Jiskra / Zsiskra)
Sikeres támadások a török ellen: Jajca 1463, Szabács 1476, Kenyérmező 1479 Kinizsi Pál

3. Belpolitika: magára a kormányzásra irányul.

a, Állam. Központosító törekvései voltak: Bárok félreállítása, királyi tanács mellőzése.
Országgyűlések kérdése uralkodása első 20 évében: Rendszeresen összehívta az ogy.-t, különösen a középréteg kéréseit próbálta megvalósítani. Városok jogainak érvényesítése. Átszervezte a kancelláriát és a bíróságot: királyi személyes jelenlétű bírósága. Intézmények egységesítésére törekedett. Szakképzett hivatalnokokkal valósította meg.

b, Pénzügyi tevékenységek: 1467. kincstári reform.
Kincstartó: Ernuszt János. Feladata az összes jövedelem bevétel / kiadás kezelése.
Új adók bevezetése: Királyi kincstár adója a korábbi kamara haszna helyett.

30-ad vámot megszüntette à koronavám. Hadiadó: évi 1 Ft. Füstadó.

4. Külpolitika

a, A hadsereg kérdése: Híres fekete sereg: zsoldos hadsereg. lovas havi zsoldja 3, gyalogosé 2 Ft

b, Mátyás törökellenes politikája: Aktív védekezés, török ellen az ország erői nem elégségesek, nem támadtak: Jajca 1463, Szabács 1476, Kenyérmező 1479 Kinizsi Pál

c, Mátyás nyugati politikája: Cseh trón megszerzése. Célja: cseh választófejedelem akar lenni (nem lett az). Ausztria, Bécs megtámadása. Szilézia, Morvaország, kiharcolta, hogy választófejedelem legyen. Részleges sikerek.

5. Mozgalmak Mátyás ellen: Okai: személyes sérelmek, önkényes adóbehajtások, ogy. nélküli kormányzás, uralkodói rendeletek a törvények helyett.
1471: Vitéz János a szervező, Janus Pannonius is részt vett.
Visszaszorította a rendeket (abszolutikus jellegű kormányzás)àa király támogatóinak köre szűkül. A régi főúri családok hatalom nélküli címeket kaptak. Köznemesség kiszorítása a politikából. Polgárság száma csekély.
Összegzés: Idő előtt próbálta felépíteni a központosított rendi monarchiát. Abszolutista igényű személyes jellegű kormányzást folytatott megfelelő gazdasági, társadalmi feltételek nélkül.

6. Utódlás: törvénytelen fiát, Korvin Jánost utódjának jelöli / nem érvényesült.

7. Humanizmus: emberközpontúságot, a reneszánsz ember ideológiája

A reneszánsz 1476-tól Beatrixxal való házassága után kezdett jelentőssé válni. Budai vár építése, visegrádi nyári palota. Mátyás könyvtára: korvinák (festett képekkel illusztrált kódexek).

Az önálló magyar állam bukása

2008-01-05T02:52:00.004-08:00

08. tétel

Az önálló magyar állam bukása

1. 1490. Mátyás halála, Rákosi ogy.(1505) à II. Ulászlót király.

Nem hozott új döntéseket, fekete-sereg szétzüllesztése.
Kimondta, hogy csak magyar családból választhatnak királytàHabsburg Miksa hadüzenete
A két uralkodó családi örökösödési szerződést kötött. à Az ország szétesett.

2. 1514-es parasztfelkelés:
X. Leó pápa keresztes hadjárata, Bakócz Tamás esztergomi érsek szervezte

1514 tavasz: a parancsnok a székely Dózsa György, parasztfelkelés àleverik.
Anyagi veszteségek, emberi; a birtokos és paraszti rétegek közti ellentét nőtt.

3. Tripartitum (jogkönyv; rendi, nemesi jogokat foglalta össze): Werbőczy István (köznemes) Köznemesi szemlélet, ezért a főnemesség nem fogadta el.
Szent korona tan: államhatalom és azt a rendi fejlődés következtében beállt változást tükrözte, hogy a köznemesség is az államhatalom részének tekinti magát.

4. Török támadások - Mohács:
II. Ulászló 1515-ben meghalt. Fia II. Lajos (10 éves) örökölte a trónt. Államhatalom hanyatlása folytatódott. Királyi jövedelmek tovább csökkentek. Alig jutott pénz a zsoldosokra, ill. a végvárakra. A déli végvárvonal mellett egyre súlyosabbá vált a helyzet.
1519. császárrá választották V. Károlyt, akit a franciákkal való viaskodás kötött le.
Török birodalom: I Szulejmán (1520-1566) békeajánlat - Magyarország elutasítja à összpontosított török támadás veszélye.
1521. Nándorfehérvár elesik
1526. törökök tavaszi indulása: júliusra elérik a határt. Királyi tanács csak ekkor rendeli el a hadak gyülekezését. Főkapitány: Tomori Pál esztergomi érsek.
1526. 08. 29. Mohácsi vész: 25000 magyar - 60000 török à anarchikus viszony
A török elvonult Budáig, és visszavonult.

Trónutódlás kérdése: Habsburg - Jagelló örökösödési szerződés miatt Habsburg Ferdinánd (főurak jelöltje); Szapolyai János (köznemesek támogatták)
1526. november Szapolyait királlyá választották; főnemesség decemberben megválasztotta H. Ferdinándot.

5. Szapolyai János és Habsburg Ferdinánd harca a hatalomért.
Habsburg támadás à Szapolyai a törökhöz fordul segítségért: Isztambuli szerződés à Lengyelországban tartózkodik Fráter Györggyel. Megkezdi az ország visszaszerzését a török segítségével. 1529, 1532 hadjárat Bécs ellen. (Kőszeg vára feltartóztatta a törököket)

6. Buda elfoglalása, az ország három részre szakadása:
Szapolyai udvarában felerősödött a törökellenes hangulat. Mindkét király hajlott a megbékélésre. à 1538. Váradi egyezmény: mindkét király elismerte egymás méltóságát. Megtartották a kezükön lévő területeket, de azzal, hogy János halála után Ferdinánd hatalma alatt egyesülnek. Szapolyai elismerte a Habsburgok örökösödési jogát Magyarországon.
Szapolyai a lengyel királynővel Izabellel megházasodott. à Fiú utód János Zsigmond.
Felesketi híveit, hogy fia legyen az utód. Ferdinánd bejelentette az igényét a területekre à János hívei ismét a törökhöz fordultak. János Zsigmond koronázatlan király, helyette Fráter György és Izabella uralkodik.
1541. május: Ferdinánd fegyveres támadása Buda ellen. Szulejmán „segítsége”, csel à Buda elfoglalása.
Izabella és a csecsemő: Erdély, Tiszántúl, Temesköz; Török: középső ék; Habsburg: nyugati területek.

II. András és IV. Béla kora

2008-01-05T02:52:00.003-08:00

05. tétel

II. András és IV. Béla kora

III. Béla idejére megszilárdul a feudalizmus.

Az ország 2/3-a királyi tulajdon. Nagy földadományozások.

Két fia között trónviszályok.

II. András (1205-35)

Nem szüntette meg a földadományozásokat. Főleg nemeseknek adtaàmegerősödnekà ellentétbe kerülnek a szerviensekkel (királynak katonai szolgálattal tartozók)

- sokat háborúzott, külföldön van, a nemes-szerviens viszony éleződik, Gertrúd által hozott emberek irányítják az országot, mellőzik a magyarokat

- a pénzelés a király monopóliuma, elvileg 2-3 évente új pénz, de II. András évente kétszer adott ki új pénzt, ezenkívül rontotta is a pénzt (ötvözés)

- Hadseregprobléma: ha szerviensek külföldön harcolnak, akkor ezt a nemesek kihasználják.

Problémák megoldása – összefog ellene az ország.

1222. Aranybulla

– a nemesek nem szedhetnek a szerviensektől adót

– leánynegyed: ha a szerviens meghal, és nincs fiú utódja, akkor a lányé a föld negyede, a többiről meg ő dönt.

– A szerviens csak akkor harcol, ha akar, de az ország védelem kötelező

– Megtiltották, hogy a külföldiek magas tisztséget kapjanak az Országtanács beleegyezése nélkül (így is csak max 1-et)

– Megtiltották, hogy a király megyényi terülteket adományozzon.

– Megtiltották a pénzrontást

– Ellenállási záradék: leváltható a király.

1232. Vehida – a nemesek szolgabírákat kérnekà a nemesi vármegye születése

IV. Béla (1235-70) – a második honalapító

Rossz szemmel nézte, hogy apja gyenge király volt.

Megtiltotta, hogy a nemesek leüljenek a király jelenlétében.

Visszavette az apja által adományozott birtokokat.

1237. Julianus barát jelenti, hogy a tatárok készülődnek keleten

IV. Béla behívja a kunokat, akik jó harcosok. De a nomád nép állatai lelegeltek mindent, ezért ellentétbe kerültek a magyarokkal.

1241-42. A tatárok 2 felől támadnak – Észak-Magyarország, és Verecke, Erdély

Pesti országgyűlés – A nemesek azt mondják, hogy a kunok engedték be a tatárokat. Megölik a kunok vezérét, Kötenyt. à a kunok pusztítva kivonulnak

Mohi (Muhi) csata – a tatárok éjszaka rágyújtják a magyarokra a szekérvárat. IV. Béla elmenekül. A tatárok lepusztítják az országot, majd kivonulnak.

Belpolitika: újra kell építeni az országot. IV. Béla szakít eddigi politikájával.

Földadományozások: kővár és páncélos hadsereg ellenében.

Visszahívja a kunokat, letelepíti őket a Kunságon (autonóm terület, könnyűlovasságért)

Egyéb betelepítések.

Sok város jogait kibővíti: kőfallal vehették körül, vámmentes kereskedelem.

Társadalom: Szerviensekre támaszkodik, elnevezi őket nemeseknek (1267). Erre a nemesek elnevezik magukat báróknak.

Várjobbágyok (a királyi birtokon élő tisztek), közrendűek, rabszolgák.

Az Anjouk kora Magyarországon

2008-01-05T02:52:00.001-08:00

06. tétel

Az Anjouk kora Magyarországon

Károly Róbert (1308-1342)

1. Tartományúri hatalom Magyarországon. (kiskirályok)
1301. kiskirályok szerepe, száma megnőtt: bizonyos területeken felségjogokat élveznek.
Csák Máté, Aba Amádé, Kán László, Kőszegiek, Borsa Kopasz.

2. Jelöltek a magyar trónra: csehek és bajorok. Fő szempont a legitimitás (törvényszerű, folytonosság).
V. István lányának Máriának és a nápolyi Anjou II. András leszármazottja: Károly Róbert.
Feltételek: Az esztergomi érsek, Székesfehérváron, szent koronával koronázza meg.

3. Károly Róbert harca a trónért, a hatalomért:
Kiskirályok hatalmának letörése:

4. 1312. rozgonyi csata (felvidéken): Aba Amádéval ütközött meg.
Károly Róbert támogatói: egyház, nemesség, polgárság (elegük volt a kiskirályok hatalmából).
1321. Csák Máté halála (természetes) à Az ország egész területe K. R. alá került.

5. Kormányzati rendszere: az uralkodó megbízható híveire épített:
- új nagybirtokos arisztokrácia: Újlakiak, Goraiak, Lakiak. Jövedelmeik: birtokadományokat kaptak, királyi várak és uradalmak irányításának bevételei.
Királyi tanácsokon való részvétel joga -> döntéshozó szerv is volt.
- Végrehajtók ún. familiárisok (hűbéresek)
Károly Róbert nem tartotta fontosnak a rendiséget nem hívott össze rendi országgyűlést.
- Főtisztviselők: nádor, országbíró, tárnokmester, kincstárnok.

6. Gazdaságpolitikája: Regálékra alapozott tudatos gazdaságpolitikája volt.
- Necskei Dömötör: gazdasági reform végrehajtója.
- Értékálló aranyforint bevezetése 1325-től.(Magyarország Európa aranytermelésének 2/3-át biztosította)
- Nemesérc monopólium: pénzveretés joga a királyé.
- 1327-től megszűnt a bányászat királyi monopólium uralma. (bányabér: csak 1/3-a a tulajdonosé)
- Kamara haszna (pénzcsere): bevezette a kapuadót, a jobbágyok 1. állami adója.
- 30-ad vám
- 1335. visegrádi királytalálkozó (lengyel, cseh, magyar): Bécs árumegállító jogának kikerülése.

7. Hadsereg és
- banderiális hadsereg: egy zászló alatt felvonuló katonák egysége
- főként királyi bandériumhoz tartoztak
- lovas, könnyűlovas, páncélos

Külpolitika
- Hadjáratokat folytat, de sikertelenek.
- Adria: tengermellék, Besszarába: Havasalföld.
- Sikerek diplomáciai úton:
- 1335 Visegrád, 1339 magyar-lengyel örökösödési szerződés

Nagy Lajos (1342-1382)

1. Stabil szilárd országot vett át.
Hadjáratokat indított Nápoly felé is: A nápolyi trón Károly Róbert jogos öröksége volt. Részleges sikerek, tartósan nem voltak sikeresek.
Velence ellen, Balkán ellen: sikereket is ért el.
Sikerült megszerezni Dalmáciát és szerb területeket. Szembekerült a törökökkel.

2. Magyar-lengyel kapcsolat:
1370 meghalt Nagy Kázmér à öröklődési törvény: Nagy Lajos lett a lengyel király. Personalunió: anyja (zsarnok) uralkodott Lengyelországban.

3. 1351-es törvények:
- Ősiség törvénye: Aranybullába leírt végrendelkezési szabadságot megszüntette (beleszólhatott a végrendeletbe): Végrendelkezés jogát kivette a nemes kezéből és az egész nemzetségre kiterjesztette, ha kihalt a nemzetség, akkor a föld visszaszállt a királyra.
- Egy és ugyanazon nemzeti szabadság: kis-, közép-, főnemes ugyan azokkal a jogokkal rendelkezett.
- 9-ed: gabona, szőlő 9-edét be kell szolgáltatni. Egységes fellépés a kis- és középnemesek védelmére. Később terményadó lett.

Magyar államalapítás

2008-01-05T02:51:00.004-08:00

03. tétel

A magyar államalapítás

1. Kalandozások: nyugat, Bizánc irányába; cél: zsákmányszerzés, katonai kíséret eltartása

sikerek oka: Ny-Európa felkészületlen, szokatlan harcmodor.

Kik vezették a kalandozásokat ?: Valószínűleg a törzsfők és nemzetségfők.
Vagy törzsfők + nomád katona elemek, vagy törzsfők (bő), nemzetségfők, védelmükre szabad harcosok, szolgálók (ín). A második valószínűbb.

2. Pusztulás (nomád népek sorsa elpusztulás), vagy életben-maradás (alkalmazkodás)?:
Cseh, lengyel, dán társadalommal is ugyanez történt.

Belső küzdelmek árán a kereszténység felvétele.

3. Géza 972-977 (nagyfejedelem) - Szokásjog alapján lett nagyfejedelem: szeniorátus = legidősebb.
973: követeket küld I. Ottóhoz, keresztény hittérítő papokat kértàkeresztény Európához tartozik.

Saját maga megtartotta a pogány hagyományokat is.

a, külpolitikája: Kereszténység felvétele politikai lépés
megbékélésre törekedettàházasságpolitikája: lányait környező országok hercegeihez adta, Istvánt a bajor herceg lányával, Gizellával házasította össze.

b, belpolitikája: törzsfők fölött biztosítja hatalmát. Ő rendelkezett a legnagyobb katonai kísérlettel.
Hadsereg: több fegyvernem: könnyűlovasok, páncélosok.
Uralkodói székhely: Esztergom. Királynéi székhely: Veszprém (felesége kapta meg)
A hatalomban osztoznia kellett az Erdélyben élő Gyula vezérrel és Koppánnyal (ugyanúgy Árpád dédunokája, mint Géza.)
Az ország gazdaságát igyekezett megteremteni. Vámok, bányák jövedelmeiből.

4. (Szent) I. István 1000-1038 - 975 körül született Esztergomban. Vajk nevet kapta. Keresztségben kapta az István nevet. Géza a nyugati kereszténység Európához való tartozását fia személyében látta biztosítottnak. A korábbi szeniorátus elv helyett a primogenitúra alapján (1. szülött) István lett a trónörökös Koppány helyett.
1001 elején István megkoronázása, Asztrik apát

Belpolitika: leszámolt a nagy rivális erdélyi Gyula (1003) és Maros vidék urával, Ajtonnyal (1008)

5. Az államalapítás: Az államszervezet és egyházszervezet kiépítése párhuzamosan, egyszerre történt. A katolikus egyház államegyházként jött létre (kolostorok). Keleti kereszténységet sem üldözte. 10 püspökséget, érsekségeket, apátságokat szervezett. Gondoskodott az egyház ellátásáról: 10-ed elrendelése és minden 10 falunak 1 templomot kellett építenie. Az egyház volt a kultúra egyetlen hordozója.

6. A királyi vármegyerendszer: Német, szláv hatás, vegyes, ősmagyar szervezet. Alapja a várak. Vár élén várispán állt. Várhoz földek tartoztak. A várispán parancsolt a várjobbágyoknak, akik a várkatonák tisztjei voltak. Várnépek: különféle szolgáltatásokkal tartoztak. A vármegye fogta össze a várispánságokat és udvarházakat.
Vármegye: közigazgatási egység. 35-45 db volt István korában. Élükön megyeispán (király nevezte ki őket). Igazgatási, bírói, gazdasági, katonai feladatokat láttak el. A beérkezett jövedelmek 1/3-a az övé.

7. Az udvari szervezet: Királyi udvar ellátására építette ki az udvarszervezetet. Központja az udvarház. Közvetlenül a királyi udvarház számára termelt. Király állandóan úton volt a kíséretével, így élte fel.
Királyi szákhely: Esztergom, Székesfehérvár (törvénynapok).

8. István törvényei: 2 törvénykönyvben történt az új hatalom jogi szabályozása.
Tartalma: egyházszervezet kiépítése; magántulajdon védelme; öröklés rendje.

9. Külpolitika: István apja politikáját folytatta, arra törekedett, hogy a két nagy császársággal jó viszonyt alakítson ki. Német- Római császársággal való kapcsolat dinasztikus rokonság alapján: a királynő (Gizella) testvére lett a császár. Bizánci császársággal: fia számára a bizánci herceg lányát kérte meg.

10. A trónutódlás kérdése: Istvánnak két fia született, Imrét szánta örökösül. Mindkét fia meghalt, így nővére fiát Orseoló Pétert nevezte ki utódjául.

István tevékenységét, a keresztény magyar királyság alapítását azzal ismerte el, hogy 1083-ban szentté avatta.

A rendi monarchiák kialakulása Nyugat-Európában

2008-01-05T02:51:00.003-08:00

04. tétel

A rendi monarchiák kialakulása Nyugat-Európában

Rendi monarchia: olyan államforma, amelyben a hatalmat a király és rendek együttesen gyakorolják. Jellemzői: szakképzett hivatalnokok, zsoldos hadsereg (nem függ a rendektől). Célja, hogy megvédje a feudális rendszert a parasztok és a városi plebejusok felkeléseitől.

Anglia - 12. század közepe

II. (Plantagenet) Henrik – francia vazallusok, angol hűbéresek

Megfékezte a feudális nagyurakat, csökkentette az egyházi bíróságok szerepét, kiterjesztette a királyi bíróságok hatáskörét (esküdtbíróságok).

Bírósági illetékből, vámokból, városok adóiból zsoldoshadsereget szervezett.

I. (Földnélküli) János

Harcokban elveszette franciaországi birtokaitàsúlyos adók

1215. 06. 15. Magna Charta Libertatum (Nagy Szabadságlevél) – rákényszerítették

- Csak a királyi tanács beleegyezésével szed adót

- Bírói eljárás nélkül nem ítél el senkit

- Városok szabadságát tiszteletben tartja

János kiskorú fia kerül a trónraàbárók megerősödnekàországos elégedetlenség

Lovagok és polgárok felkelése (Simon de Monfort), győztek à Monfort kormányzó lett

1265. meghívta a parlamentbe a köznemeseket és a polgárokatàelső rendi gyűlés

Csökken az elszigeteltség, a társadalmi ellentétek.

Franciaország – 12-13. század

Meggyorsult a városok fejlődése, erősödik a királyi hatalom

IX. Lajos (1226-70) – reformjai erősítették a királyi hatalmat

Fejlesztette az államigazgatás szerveit, pénzverés, királyi főbíróságok

IV. (Szép) Fülöp – még jobban erősödik a hatalom

Megszerezte Champagne grófságát, meghódította Flandriát.

Kellett a pénz a hódításokraàmegadóztatta az egyházatàVIII. Bonifác kiközösítette

Fülöp megtiltotta a pápai jövedelmek kivitelét, elfogatta a pápát. A pápaság behódolt a francia királyi hatalomnak. (1309. a pápák hetvenéves avignoni fogsága)

1302. első rendi gyűlés – megnyerje az embereket (papság, nemesség, városi polgárság)

Rendi monarchia

A rendi monarchiák megszilárdulása Nyugat-Európában

13-14. fordulóján megtorpan a gazdasági fejlődés, éhínség, járványok

Angol-francia ellentétekà 1328. kihalnak a Capetingek à VI. Fülöp francia király lesz

III. Edward angol király nem ismerte el, parasztfelkelések, Százéves háború (1339-1453)

1358. Észak-Franciaország – felkelés (Jacquerie), Guilleaume Caillet vezette, plebejusok is csatlakoztak, de a nemesség leverte

1348. pestisjárvány Angliábanàmunkaerőhiányànemesség röghöz kötést akart

Prédikátorok lázították a népet (John Ballàbebörtönözték)

Százéves háborúàújabb adókà 1381. Wat Tyler – felkelés, leverték, vezetőket megölték

Vége a Százéves háborúnak, VII. Károly megerősítette a királyi hatalmat

XI. Lajos megszilárdította a rendi monarchiát Franciaországban

VII. (Tudor) Henrik pedig Angliában.

A démosz politikai harca Athénban

2008-01-05T02:51:00.001-08:00

01. tétel

A démosz politikai harca Athénban

Nincs egységes Görögország. Poliszok (városállamok).

3 nagy törzs: akháj, ión, dór

Földrajzi adottságok: dimbes-dombosàmezőgazdaság nem számottevő

Távolsági kereskedelem: bor, olaj.

A gazdasági és a politikai hatalom az arisztokrácia kezében van.

Kr.e. 8-6. században görög gyarmatosításàkereskedelmi lerakatok

Fellendül a kereskedelem, erősödnek a kereskedők és az iparosok, és összefognak a parasztokkal (megszületik a démosz).

Követeléseik: adósrabszolgaság eltörlése, törvények írásba foglalása, politikai egyenlőség.

Athén

Attikai-félsziget, arisztokratikus köztársaság.

9 arkhón az állam élén 1 évre, majd az Areioszpagosz tanácsába kerülnek.

Szavazás népgyűlésen. Minden teljes jogú athéni polgár szavazhatott (mindkét szülője athéni és 20 évnél idősebb férfi).

Kr.e. 621. Drakón írásba foglalja a törvényeket.

Kr.e. 594. Szolón eltörli az adósrabszolgaságot, 4 vagyoni csoportba osztja az embereket.

Előírta a politizálási kötelezettséget. Ha nem, akkor büntetés.

Egyre jobban erősödik a démosz.

Kr.e. 6. század első felében politikai patthelyzet: a démosz még, az arisztokrácia már nem elég erős.

Türranoszok (zsarnokok) a démoszra támaszkodva átveszik a hatalmat. (Türranisz rendszer).

Peiszisztratosz (kr.e. 560-527): földosztás, mozgó bíróságok, állami megrendelések, Athén kiépülése, gyarmatvárosok megerősítése, Dionüszosz kultusz emelése

Kr.e. 510. Elűzik a türranoszokat.

Kr.e. 508. Kleiszthenész: 500-ak tanácsa (bulé)àtörvények beterjesztése, végrehajtása

10 kerület (phülé) 50-50 fővel

1 kerület 3 rész (arisztokraták, démosz, parasztok)

Száműzetési rendszer: osztrakizmosz (cserépszavazás, 10 év)

Demokrácia – a démosz uralma

Kr.e. 5. század: Periklész: a népgyűlésé a legfőbb hatalom, de ő diktál

Támogatta a démoszt.

Déloszi szövetség (Athén) ßà Peloponészoszi szövetség (Spárta)

A hatalmi viszonyok és nemzeti egységmozgalmak XIX. század második felében.

2008-01-05T02:47:00.005-08:00

A hatalmi viszonyok és nemzeti egységmozgalmak XIX. század második felében.

Mutassa be a hármas szövetség és a kettős szövetség kialakulását!

Az európai hatalmi egyensúly és béke az alábbi országok kezében voltak: Anglia, Franciaország, Oroszország, Németország, Osztrák-magyar Monarchia. Európán kívül: USA, Japán. Konfliktusok lehetőségei: Németország-Franciaország között a reváns Elszász-Lotharingia miatt. Oroszország – Monarchia között a balkáni befolyás miatt. Mindkét ország szeretné megszerezni a tengeri átjárókat. A gyarmati befolyás növekedése miatt: Ázsiában Oroszország és Japán között. Afrikában, pl. Belgium /Belga–kongó (Zaire)/. A gyarmatosításkor felébred a nacionalizmus, mert a gyarmatosítók azt képzelik magukról, hogy ők a felsőbbrendűek!

Németország: Nemrég jött létre a Német egység (1871), ezért hatalmas népesség, dinamikusan fejlődő gazdasága, óriási hadserege volt. Államszerkezet: Szövetségi berendezkedés, melyben Poroszország a vezető. Porosz király ® Német császár (I. Vilmos). A Kormány és a hadsereg a császárnak felel. A kormányfő (Bismark) irányítja a külpolitikát. A császárságban ugyan létezik mind tartományi és szövetségi parlament, de nincs beleszólása a főbb ügyekbe (Konzervativizmus). /A liberális országban a Parlament ellenőrzi a hadsereget, külpolitikát stb./ Gazdaság: A gazdaság fejlődése érdekében védővámokat vezetnek be. A kormányzat a “Junkerok” (nagybirtokos) és a nagytőkés érdekeit védi. Igen erős a központosítás, hiányoznak a civil kezdeményezések (gondoskodó állam). Különböző szociális intézkedéseket vezetnek be, mint pl. a világon elsőként a társadalombiztosítást. A külpolitika: A franciák teljes elszigetelésére törekszenek területi viták miatt. Hármas szövetség: Ferenc József – I. Vilmos – II. Sándor (a franciák elszigetelésére). Kettős szövetség: Németország és a Monarchia között. Szűkíteni akarták a kört a balkáni ellentét miatt, melyhez csatlakozott Olaszország 1882-ben.

Oroszország: Hatalmas területű ország, mely iszonyatos mennyiségű nyersanyaggal és emberanyaggal rendelkezett. /A legnagyobb szárazföldi hadsereg, de ez csak a létszám miatt volt így, mivel technikailag nagyon fejletlen./ Az ipar és a mezőgazdaság fejletlen. Különböző modernizálási kísérlet az ipar fejlesztésére, pl. állami hitelek, külföldi tőkebevonás. Vadkapitalizmus alakul ki. Az országban néhány régiót érint a fejlődés a lakosság 80 %-a továbbra is elmaradott, a népesség 2 %-a munkás, szervezeteik nincsenek, kizsákmányolják őket. A parasztság szintén fejletlen. Nemrég fejeződött be a jobbágyfelszabadítás /A jobbágynak kellett önmagát megváltani./ Igen erős központosítás, mert félnek az anarchizmustól, parancsuralmi rendszer, de a cárt is megölik az anarchisták. Nem bírja a gazdasági versenyt, ezért általános a nyomor.

Osztrák-magyar Monarchia: Mivel az osztrákok kimaradtak a német egységből, ezért ragaszkodnak Magyarországhoz, hogy legalább látszatnagyhatalom legyen. (A ’48-as forradalmat is külső segítséggel verik le.) Tipikusan agrárország, ipar nincs. Igen nagy probléma a nemzetiségi kérdés, mivel nincs domináns etnikum, és a Balkánon létrejövő nemzeti államok buzdítják a kisebbségeket a szakadásra. (Románia, Szerbia) A magyar külpolitika oroszellenes (Andrássy), de mivel a Monarchiában a külpolitika és a hadügy közös, belekényszerülnek az osztrák akaratba. Szóba jöhetett volna még Franciaország, de kizáró ok volt a köztársasági államforma.

Franciaország: Összeomlik a császárság, kikiáltják a köztársaságot, a porosz-francia háború, illetve a párizsi kommün ösztönzi a gyarmatszerzést. /A Párizsi kommün: 1871.március 28-án megválasztott párizsi tanács (kommün) átvette a hatalmat, törvényhozó és végrehajtó hatalom. Bismark a kommün leverésére francia hadifoglyot ad a Versailles-I kormánynak, akik leverik./ Folytatódik a III. köztársaság 1870-től az I. Világháborúig.

Nagy-Britannia: Pax Britannia (a béke). A “fényes elszigeteltség” miatt kitűnő gazdaság, hatalmas hajóflotta, hadsereg. A diplomácia kiváló, mert minden konfliktusnál a gyengébbet támogatja. Kisebbfajta konfliktusa van: Franciaországgal® Afrika, Oroszországgal® Közel-keleti befolyás miatt.

Japán: A Meidzsi restauráció (1868) után meghatározó szerep Ázsiában, gazdasági nagyhatalom.

Eszmerendszerek: Nacionalizmus: kb. 1870-ig pozitív megítélésű /nyelv=államnyelv/ a kultúra független legyen. A demokráciával szoros kapcsolatban, a liberálisok támogatják. 1870-től a birodalomépítés, és a gyarmatszerzés eszköze. A fajelmélet alapjait most alkotják. A német, brit, francia faj felsőbbrendű, uralkodó. Ennek bizonyítására fejlesztik a hadsereget, fegyverkeznek. Franciaországban a németeket utálják Elszász-Lotharingia miatt. Sovinizmus: Elvakult nacionalizmus. Antiszemitizmus: zsidóellenesség. Pogrom: népirtás. A zsidókat Oroszországban gyakran gyilkolják. Szocializmus: XIX. század első felében utópia. Második felében a szakszervezet erősödik. Németországban a szakszervezet célja a 3*8. Franciaországban államszocializmus. Szocializmus célja, hogy a hatalom a munkások kezében legyen. Vallási alapú pártok: Keresztényszocialisták, Kereszténydemokraták. Marxizmus: Forradalom utján megdönteni a tőkés rendszert. Anarchisták: A szervezetek ellen vannak. Senkinek ne legyen hatalom a kezében. Filozófia: Pozitivizmus. A fejlődés előreviszi az emberiséget. A fizikai valóság létezik. A régmúlt és a nagyon távoli jövő nem lényeges. A legfontosabb a jelent leírni. Szociológa: Az ipari társadalom irányításának tudománya. Legfőbb céljuk: tudósok vezessék az országot.

Hunyadiak kora

2008-01-05T02:47:00.003-08:00

A Hunyadiak kora

Hunyadi Mátyás államszervező tevékenysége és a humanizmus hatása Magyarországon.

1456 júliusában Hunyadi János pestis járványban meghal. János halála után az ellenpárt V. László megpróbál leszámolni a leszármazottakkal. Az idősebbik fiút, Lászlót kivégzik, mert meggyilkoltatta Cilleit. V. László Mátyást prágai börtönbe viszi. László 1457 végén meghal. Hunyadi párt Szilágyi Mihállyal az élen Mátyást akarták királynak, támogatta őket az egyház is. Ennek eredményeként 1458 januárjában királlyá választják a Duna jegén. Mátyástól a köznemesség a központi hatalom helyreállítását és apja törökellenes politikájának folytatását várta. Nagybátyját, Szilágyi Mihályt leváltja a, Garai Lászlóval és az erdélyi vajdával, Újlaki Miklóssal együtt. A megsértett főurak egy ligát szerveztek ellene, a német-római császárt III. Frigyest is bevonva fegyveresen próbáltak beavatkozni. 1463-ban Bécsújhelyi béke, megállapodás, ha Mátyásnak nincs utódja, akkor a Habsburgoké lesz a trón, cserébe Mátyás visszakapja a Szent Koronát. Megtartják a rendi gyűlést, és tíz évre megszavaztatja az adót.

Törvényei: Regálékból származott a legtöbb jövedelem. Kapuadó füstpénzé válik (már nem háztartásonként, hanem családonként kell fizetni), megemeli 20 dénárral. Hadiadó: háztartásonként kellett fizetni. Polgároktól szedett jövedelem lényegesen kevesebb volt, mint a jobbágyoké.

A központi hivatalnokszervezet: Nagy kancellária a legfőbb hivatali szerv. Kincstartóság az állami bevételeket kezeli. Személyi jelenléti bíróság, igazságszolgáltatás legfőbb szerve, folyamatos munkát végez. A hivatalnokok polgári származásúak és magas fizetést kapnak, így kerülték el a vesztegetést, személyes hűség.

Árutermelés és pénzgazdálkodás: a gabonatermelés mellett, kertészet és szőlőművelés, szarvasmarha-tenyésztés, ló-és juhtartás. Parasztok vitték piacra a terményeiket. A gazdag parasztok bérbe vették az elnéptelenedett jobbágytelkeket, mezővárosi nincstelenek és zsellérek dolgoztak. A földesurak kezdtek bekapcsolódni a piaci forgalomba, a kilenced terményeit értékesítették. Az ipari termelés céhes keretek között folyt. Az állami adók terhét, a központosítás anyagi terhének jelentős részét az ipar és a városi polgárság fejletlensége miatt a jobbágyságnak kellet viselnie. Mátyás arra törekedett, hogy megszilárdítja a rendi monarchiát. Köznemesi többségű országgyűléssel próbálta korlátozni a bárók hatalmát.

Külpolitika: A cseh királyi címért küzd, mert így akarta megszerezni a német-római császári koronát. Tíz évig tartó hosszú harc után Mátyás elfoglalta Morvaországot és Sziléziát, de a cseh királyi címen osztoznia kellett a lengyel Jagellókkal. Mátyás nem folytatja apja törökellenes politikáját, csak a védekezésre összpontosít: 1463-ban Szreberniket, 1476-ban pedig Jajcát foglalta el, hogy kiépíthesse a kettős déli végvárrendszert. Legfényesebb győzelem 1479-ben Kenyérmező, Kinizsi Pál és Báthory István erdélyi vajda aratta.

Belpolitika: Az államszervezet továbbfejlesztésével, a közigazgatás, állandó zsoldos hadsereg megteremtésével a hatalom erőteljes központosítását akarta elérni. Újjászervezte az állam háztartását. Rendkívüli kapuadó, háztartásonként évente többször is behajtotta. Állandó zsoldos hadsereg- függetlenítette magát a bárók bandériumaitól. A sereg magvát cseh, német és lengyel zsoldosok alkották, de vannak benne magyarok, délszlávok, románok is (fekete sereg). A királyi tanács háttérbe szorult. Király személyes jelentések bírósága: igazságszolgáltatás, intézmények vezetői, hivatalnokai a köznemesi, a polgári, jobbágyi sorból emelkedtek föl. 1471-től Mátyás arra törekedett, hogy a rendek nélkül kormányozzon. Az országgyűlést egyre ritkábban hívta össze. Az állam irányítását hivatalnokokra bízta, törvények helyett rendeletekkel kormányzott. A bárók növekvő ellenállásával szemben a köznemességre támaszkodott.

A humanizmus és a reneszánsz: Magyarország gazdasági, társadalmi fejlődése még elmaradt Nyugattól, az agyagi, de főleg a szellemi kultúra sokszor lépést tartott vele. A magyar uralkodó osztály zárkózott fel hamarább az európai lovagok és papok műveltségi színvonalához. A XII. században élte fénykorát a román stílus. A XIV. századi építészetünk legszebb emlékei a gótikus stílusú királyi paloták, lovagvárak és templomok. A gótikából a magyar reneszánszba való átmenetnek a késő Anjou-kor és Mátyás kora tekinthető. A gótika sem tűnt el, inkább a reneszánsz hatására megújult. Mind fontosabb lett az ember és környezete. Vajdahunyadvár reneszánsz stílusú részei Mátyás uralkodásának derekán épültek. A Bakócz-kápolnaként ismert kis épületek Bakócz Tamás esztergomi bíboros érsek toszkán mesterekkel vörös márványból, reneszánsz stílusban hozzáragasztatta a székesegyházhoz. Mátyás udvara a humanista műveltség egyik európai központja lett, nincs mögötte polgári mozgalom. Mátyás udvarát több külföldi humanista is fölkereste és hosszabb ideig tartózkodott ott (pl. Bonfini, Galeotto Marzio). Mátyás széles körű érdeklődésének bizonyítéka a hatalmas könyvtára, a corvina.

A kora középkori gazdaság és társadalom, feudalizmus kialakulása Európában.

2008-01-05T02:47:00.001-08:00

A kora középkor (V-X. század)

A kora középkori gazdaság és társadalom, feudalizmus kialakulása Európában.

(Frank példán keresztül)

A korai feudalizmus idejét Nyugat-Európa fejlődésében az V-X. századig terjedő időszakra tehetjük. A Római Birodalom nyugati részén a IV. századtól a gazdasági élet súlypontja a mezőgazdaságra tevődött át. A nagybirtokon belül megvalósult az ipar és a mezőgazdaság egysége: zárt önellátó rendszerek alakultak ki. A birtoknak két fajtája volt: az allódium és a faluközösség. Ekkor a parasztok már érdekelve voltak a termelésben. Kezdetben legelőváltó gazdálkodás, majd két- illetve háromnyomásos gazdálkodás volt a jellemző. Feltalálták a nehézekét is (germánok, IV. sz.). Új társadalmi rétegek jöttek létre, a két legfontosabb a földbirtokosok, akik földtulajdonnal rendelkeznek, és a jobbágyok, akiket csupán a földhasználati jog illetett meg. Az uralkodó osztálynál a hűbéri függés teremtett hierarchiát.

Hűbéri láncolat: király (dominus, senior), a király hűbéresei a nagybirtokosok (seniorok és vazallusok egyszerre), a nagybirtokosok hűbéresei (vazallusai) a kisbirtokosok voltak. A jobbágyság faluközösségben élt, vagy allódiumon vagy, a földesúrtól kapott földön gazdálkodott. Három társadalmi csoportból alakult ki:1. a római kori colonusokból. 2. a római és a germán rabszolgákból, 3.a szabad germán harcosokból. A földhasználat fejében robottal tartozott, ezen kívül terményjáradékkal és minimális pénzjáradékkal. Nem csak gazdasági, hanem személyi függőséget is jelentett ez. A királyi adományokból nagy földtulajdonnal rendelkezett a katolikus egyház is. Itt is megjelenik a hierarchia: az élén a pápa állt, aztán az érsek, majd az esperes, őt követte a plébános.

A népvándorlás során a Rajna és Maas vidékére frankok telepedtek le. A frank állam megteremtése Klodvig (481-511) nevéhez fűződik, aki egyeduralmat alakított ki. Elfoglalta egész Galliát, fölvette a kereszténységet, így elnyerte a pápa támogatását. A királyi udvar főembere és a király bizalmasa a majordomus volt, a királyi hatalom hanyatlásakor azonban a nagybirtokos arisztokrácia képviselője lett a királlyal szemben. A VII. Században a majordomus tisztség a Karoling család kezébe került és örökölhetővé vált. E család egyik tagja Martell Károly győzelmet aratott a bevonuló arab csapatok felett (732 - Poitiers).

Fia Kis Pippin 751-ben eltávolította a Meroving uralkodót, a pápával királlyá koronáztatta magát. A legkiemelkedőbb Karoling uralkodó fia Nagy Károly volt (768-814). Háborúi során a hajdani Nyugatrómai Birodalom jelentős részét megszerezte. 800-ban császárrá koronáztatta magát. A közigazgatást átszervezte: a birodalmat grófságokra osztotta, élükre a grófok kerültek, a határ mentén őrgrófságokat hozott létre, élükre őrgrófok kerültek. A császári udvar főtisztviselői a kancellár és a főkáplán lett. Nagy Károly birodalmát utódai 843-ban a verduni szerződésben 3 részre osztották: 1. Nyugati Frank Királyság (későbbi Franciaország); 2. Keleti Frank Királyság (későbbi Német-római Császárság); 3. Itáliából, Burgundiából, Lotaringiából álló terület.

A magyar államalapítás

2008-01-05T02:46:00.007-08:00

A magyar államalapítás

Mutassa be azt a folyamatot, melynek során Magyarország Géza fejedelem és Szent István uralkodása idején a keresztény-feudális Európához csatlakozott.

A törzsfők ráébredtek, hogy fennmaradásukat jelentősen megkönnyítené a keresztény hit felvétele. Géza, Árpád dédunokája, Taksony fia volt. 972-ben állt a magyar törzsszövetség élére. Nem sokkal hatalomra kerülése után már fel is vette a kapcsolatot Nagy Ottó császárral, és térítő papokat kért tőle (973- quedlinburgi követjárás). Géza fenntartotta magának a jogot, hogy pogány isteneinek is hódoljon, de családját megkereszteltette, és fiát is keresztény hitben neveltette. Később fia, István (pogány nevén Vajk) részére megszerezte feleségül Ottó unokahúgát, Gizella bajor hercegnőt. Örökösének és utódjának Istvánt jelölte ki (primogenitura). Ezzel a lépéssel Géza szakított a szeniorátusi öröklési renddel, melynek értelmében a legidősebb férfirokoné lett volna a hatalom. A hagyományos öröklési rend értelmében, Koppánynak kellett volna kapnia a hatalmat, ezért Istvánnak legelőször 997-es trónralépése után vele kellett megküzdeni és le is győzte. István II. Szilveszter pápától kért koronát, melyet 1000. karácsonyán, vagy 1001. január 1-jén fejére tettek. Ezután megkezdte a régi rend lebontását és az új rend kiépítését. Uralkodása kezdetekor le kellett számolnia Koppánnyal, Ajtonnyal, Gyulával, így meghódította Erdélyt is. Bevezette a földesúri jogokat és a korona védelmét. Független egyházmegyéket szervezett (10 püspökség, közülük Esztergom, Kalocsa érsekség). István bevezette az egyházi tizedet és hatalmas földterületeket adott az egyháznak, amit a leggazdagabb főurak is követtek. Sorra alakultak monostorok is. Az egyházi birtokok megjelenésével a föld értéke jelentőssé vált. Az egyházi birtokokon kialakultak az uradalmak, de a pontos birtokhatárokat a XIII. századig jelölték csak ki. István a betelepített német lovagoknak szintén hatalmas területeket adott. Hatalmas lakatlan területek voltak az országban, pl.:Dél-vidék, Erdély. Az ország tényleges határai természetes vagy mesterséges védőrendszere a gyepük voltak. A belső területeket vármegyékre osztotta, melynek élén a megyésispán állt. Az ország belsejének védelmét a várak látták el, amelyek Esztergom és Fehérvár kivételével földvárak voltak. A várak voltak a katonai szervezetek alapjai, melyeknek a vezetője a várispán volt. A várjobbágy kalandozó harcos, a jobbágyok leszármazottjai. Várnép, örökösen a vár szolgálatához kötődnek, földművelés, állattenyésztés a dolguk. A jövedelmeken az uralkodó és a várispán osztozik: terményadó, pénzadó, heti piac, út- és hídvám. Kétharmad rész a királyé, egy harmad rész a várispáné. A királyi udvar szükségletei a természeti gazdálkodás viszonyai között az udvarházak hálózata biztosította (élén az udvarispán). A királyi kincstár volt az államháztartás alapja. A kincstár pénzjövedelmei a sókereskedelem, ezüstbányászat, a pénzverés, lókivitel hasznából, pénzbírságokból, és az önálló termelőktől szedett pénzjáradékból állott. A királyság vezető testülete a királyi tanács, a résztvevői püspökök, és a megyésispánok, az uralkodó nevezi ki őket , vezetője a nádorispán, aki a király helyettese.

Az államalapítással járó legfontosabb intézkedéseket két törvénykönyvben szabályozza.

Az első törvénykönyv közvetlen a királlyá koronázása után született, a második 1030-1038 között:

- Királyi tulajdonból senki semmit nem vehet el.

- Ha valaki szolgáját szabaddá tette, akkor a főúr halála után is szabadok maradnak.

- Az ispánok és a katonák szabad embert nem vehetnek szolgálatban, de ha ezt megteszik, saját szolgáikkal kell fizetniük.

- Ha pap és ispán valakit ökörrel lát dolgozni vasárnap, akkor az ökröt vegyék el tőle és adják a vár népének.

- A papok és az ispánok adják meg a falusi bíróknak, hogy vasárnap mindenki menjen el templomokba, kivéve, aki a tüzet őrzi.

- Tíz falu építsen egy templomot, a király gondoskodjék ruháról, a püspök papról és könyvekről.

- Ha valaki gyilkosságot követ el, 120 aranypénzt fizessen, ha valakinek a szolgája más szolgáját megöli, akkor a gyilkos szolgát adják a megölt szolga helyébe. Ha szabad ember öli meg valaki szolgáját, adjon másik szolgát.

A középkori magyar állam hanyatlása

2008-01-05T02:46:00.005-08:00

A középkori magyar állam hanyatlása

Melyek voltak az okai és következményei Magyarország két majd három részre szakadásának?

A mohácsi csata (1526. augusztus 29.) elvesztése, és II. Lajos halála után a török hadsereg akadálytalanul vonul Pestig. Télen néhány déli várost tartanak meg, a királyné, Habsburg Mária udvarába, Pozsonyba menekül. Szapolyai János, aki a legnagyobb földbirtokos, szintén Pozsonyban tartózkodik. Ekkor szakadt két részre az ország, ugyanis a köznemesség az 1505-ös országgyűlés alapján magyar királyt akarnak választani és Szapolyait nevezik ki (1526-1541). Ám ugyanekkor a főnemesség, főpapság a Habsburg-Jagelló házassági szerződés szerint Habsburg Ferdinándot választotta (Mária testvére 1526-1564), akinek bátyja V. Károly német-római császár és tőle remélik a török kérdés megoldását. A fő hatalomért megindul a harc a két király között, Szapolyai egyezkedni próbál Ferdinánddal, ám ez sikertelen, Ferdinánd zsoldos seregei kiszorítják Szapolyait az országból. Lengyelországba távozik 1527-ben, azután Szapolyai tárgyalásokba kezd a törökökkel, akik fő ellenségüknek a Habsburgokat tekintik. Segítséget kap tőlük, s 1529-ben 200 ezer fős hadsereggel bevonulnak az országba. Ferdinánd ellentámadásba lendül, kiszorítja a törököket és megegyezik Szapolyaival, hogy a nyugati rész a Habsburgoké, a keleti rész Szapolyaié. 1538-ban a fennálló helyzet elismerésével kettéosztják az országot (váradi béke). Szapolyai halála után az ország Ferdinánd kezén egyesül. Szapolyai gyermeke János Zsigmond két hetes, amikor Szapolyai meghal, és halála előtt megesketi Fráter Györgyöt, hogy a fiának biztosítsák az uralkodást. Fráter György a törököt hívja segítségül, akik elfoglalják Buda várát, (1541. augusztus 29.) ekkor az ország három részre szakadt. A Duna mentén található területet a török birodalomhoz csatolják (Török Hódoltság), a határok nem lesznek állandóak, a hódoltsági sáv változik. Erdélyt és a Tiszántúli részeket János Zsigmondnak a fennhatósága alá teszik évi 10 ezer aranyforint fejében (Erdélyi Fejedelemség). A Felvidék, a Dunántúl nyugati része és Horvátország a Királyi Magyarország.

A török hódoltsági terület: Első Szulejmán az Oszmán birodalom részévé teszi ezt a területet, a határokon állandó harcok folynak, 800 km hosszú végvárrendszert épít ki, s hadjáratot tervez indítani nyugat felé. A hódoltsági területet katonai célú közigazgatási területekre osztják (vilajet), amelynek élén a pasa, vagy beglerbég állt, a vilajetek szandzsákokból állnak, aminek az élén a szandzsákbég áll. Fontos tisztségek még az adóbehajtó (defterdár), a bíró (kádi) és az egyházjogász (mufti). Az országrészben minden föld a rajta élőkkel együtt a szultáné. A szultán adományoz földet a lovaskatonáknak (szpáhi birtok). Volt a khász birtok, mely a szultán kezében maradó magánbirtok területe. A határ mentén - kb. 50-50 km-es sávban - kettős adóztatási rendszert folytatnak, megmarad a magyar klasszikus adórendszer (kapuadó, pénzadó, terményadó) és ezt a magukéhoz igazítják, a jobbágyok a szultánnak fizetik a fejadót (haradzs). De a magyar elmenekült kisbirtokosok is visszaküldik adószedőiket. A török hódoltsági terület egyre inkább elnéptelenedik, viszont fejlődik a mezőváros, kialakul a tanyarendszer, az Alföldön rátérnek a rideg állattartásra.

Az erdélyi terület: Államszervezetet kell kiépíteni, mely több nemzetiségből áll, magyarok, székelyek, szászok, kiváltságos jogokkal, és ezen felül a románok. A közigazgatási rendszert nem tudják összhangba hozni, a magyarlakta területeken vármegyerendszer van, a szászok és székelyek lakta területeken székek. Az új állam feje János Zsigmond, névben ugyanis ő még kiskorú ezért Fráter György építi ki az államszervezetet. János Zsigmond a választott király címet viseli. Az állami intézmények kiépülnek, a fejedelem mellett működik a tanács, a királyi tábla és az országgyűlés. Belpolitikailag független az ország, külpolitikailag a Szultán hűbérese.

Királyi Magyarország: A Habsburg birodalom részévé válik, látszólagos önállóságát megtartva. Ferdinánd kiépíti a kormányszékeket. A helytartótanács intézi a közigazgatási feladatokat, a kamara a pénzügyeket ez magyar rendeket háttérbe szorítja. Az országgyűlés szerepe minimálisra csökken. A gazdasági élet: a XVI. századi nemzetközi munkamegosztás miatt az agrárium nem növekszik, ezáltal az árak növekednek és rádöbbennek, hogy érdemes piacra termelni, növekszik a majorság területe, több lesz a robot, kialakul a második jobbágyság, ahol a személyi függés igen erős lesz.

A magyar nép eredete, vándorlása, a honfoglalás

2008-01-05T02:46:00.003-08:00

A magyar nép eredete, vándorlása, a honfoglalás

Hogyan rendezkedett be a magyarság a Kárpát-medencében? Mi volt az oka a kalandozásoknak?

I. e. 3000 körül az uráli nyelvek két ágra váltak a finnugorra és a szamojédra. Ezer év múlva az Uráltól nyugatra vándorolnak, ekkor felbomlik a finnugor nyelvek egysége is. Ezekből a csoportokból származnak a balti finn népek, permi finn népek és a volgai finn népek. Az ugor etnikum az Urál keleti oldalán maradt i.e. 1000 körül kettéválik és a déli ágából alakul ki a magyar nép. A magyarok a vogulokkal és osztjákokkal közös őshazája az Ural keleti oldalán feküdt. Az ugorok dél felé vándorolnak, az iráni népekkel találkoznak, tőlük tanulják meg a földművelést és az állattenyésztést. Az őshaza az Urál déli vidéke és a Volga között terül el, Magna Hungária néven (Baskiria). Ezután áttelepülnek a Volgán, és hosszabb ideig tartózkodnak Levédiában (VIII. sz.) és Etelközben (IX. sz.). A magyar törzsek 862-ben megtámadják a Frank birodalmat, 894-ben a Bolgárokat és a magyarok a Besenyők elől menekültek a Kárpát medencébe. Itt jött létre a törzsszövetség, amelynek két vezetője volt kende és gyula. Kende a vallási vezető, gyula pedig a tényleges vezető volt. Kurszán kende halála után (904) Árpádot választották meg fejedelemmé, ő lett a nagyfejedelem, akinek jelentős fegyveres kísérete volt. A megtelepedés nemzetség szerint történt. Egy nemzetségfő egy vármegyényi területet szállt meg. Ez a nemzetség ekkor sem volt vérségi szervezet, hanem hatalmi úton mesterségesen létrehozott alakulat. Kifejlődött a marhatenyésztés az ipar is fejlődött, őseink kiterjedt kereskedelmet folytattak. A magyar társadalom ekkor már lényegében osztálytársadalom, alapja a nagycsalád, amely kisebb-nagyobb létszámú családokból állt. A X. századi magyar társadalmat a személyi függés tartotta össze, csúcsán a fejedelem állt. A fejedelemtől függtek az úrnak tisztelt törzsfők, az uraktól pedig a nemzetségfők. A honfoglalóknak Morva fejedelemséget kellett legyőznie. 899-ben megkezdődtek a kalandozások, amelyek zsákmányszerző hadjáratokként funkcionáltak. A kalandozásokban főleg a határmentén megtelepült törzsek vettek részt. Kisebb-nagyobb csapatokkal a Pireneusokig, a Márványtengerig is eljutottak. Voltak még Németországban, Itáliában, Bizáncban. A X. század végén Németországban megerősödött a királyi hatalom, a fejlettebb nyugati nehézlovas hadsereg döntő győzelmet aratott a magyarok felett, 933-ban Merseburgnál és 955-ben Augsburg mellett és ez véget vetett a kalandozásoknak. A kalandozások következtében a vagyoni különbségek növekedése szükségesé tették az elnyomó szervezet, az állam megszervezését.

A második világháború 2

2008-01-05T02:46:00.001-08:00

A Második Világháború

A Második Világháború eseményei Európában és a világon.

1939. szeptember 1-én Németország megtámadta Lengyelországot, s ezzel a lépéssel kezdődött a második világháború. Szeptember 3-án Nagy-Britannia és Franciaország hadat üzent, de konkrét cselekmények nem követték. Szeptember 17-én a szovjetek is támadtak a megállapodásnak megfelelően felosztották az országot és a Baltikumot. Litvánia az oroszoké lett, a varsói tartomány a németeké, Krakkó vidékén pedig főkormányzóság alakult.

A kelet-lengyel területeket Ukrajnához és Belorussziához csatolták. Észtország, Lettország és Litvánia segítségnyújtási egyezményt kötött a Szovjetunióval, – a fenyegetés hatására – mely szerint csapatok állomásoztak a területeiken. 1940 júliusában a balti országok kormányait lemondatták, helyükre saját embereik ültek, akik egypárti választást és népszavazást rendeztek a hovatartozásról, így a Szovjetunióhoz csatlakoztak.

1939 őszén Szovjetek területi követeléseket támasztottak Finnországgal szemben, mivel ezt elutasították, megtámadták az országot (november), a finnek visszaverték a támadást. 1940 februárjában újra támadást indítottak az Oroszok, ezt már nem tudták kivédeni, márciusban békére kényszerültek, területeket engedtek át. Ennek következményeként az oroszokat kizárták a Népszövetségből.

1940 áprilisában Németország megtámadja Dániát és Norvégiát, a vezetés Nagy-Britanniába menekült. A stratégiailag fontos Norvégia elvesztése, a Brit kormány bukását okozta, és 1940. május 10-én Winston Churchill alakít koalíciós kormányt. Ugyanezen a napon támadják meg a Benelux államokat. Május 14-én Hollandia, 28-án Belgium kapitulált.

Francia és a Brit vezetés hite szerint a védelmi stratégiájuk tökéletes volt, mivel Elzászt és Lotaringiát védte a Maginot-vonal, az Ardennek pedig kiváló természeti erő volt. Ezért északról várták a támadást, és ide csoportosították az erőiket. Május 12-én a németek átkeltek az Ardenneken és megindultak a tengerpart felé (Abbeville), így a francia-brit hadsereget két tűz közé szorították. A francia miniszterelnök május 15-én a háború elvesztését jelentette Churchillnek. Május 20.-án elérték a németek a tengerpartot, ezzel gyűrűbe zárták a francia-belga-brit csapatokat, és igen nagy nehézségek árán sikerült kimenekíteni a szigetországban a megmaradt csapatokat (Dunquerque). A németek június 14-én bevonultak Párizsba, a vezetés délre menekült és nem látták értelmét az ellenállás folytatásának. 17-én Petain marsall miniszterelnök lett, és fegyverszünetet kért a németektől. 22-én aláírják a fegyverszünetet, melynek következtében az északi területek német megszállás alá kerülnek, délen Vichy székhellyel “független” francia bábállam létesült Petain vezetésével. Június 10-én Olaszország is megtámadta Franciaországot, ahol elhanyagolható területeket tudott csak szerezni. A francia nemzetgyűlés felhatalmazta Ptaint új alkotmány kidolgozására. Az új alkotmány szerint az államfő kezébe tette a törvényhozó, a végrehajtó, és a bírói hatalmat. Nagy-Britannia egyedül maradt, és felvetődött a kiegyezés gondolata, de Churchill nézete szerint csak egy legyőzhetetlennek tartott Anglia tud megfelelő pozícióból tárgyalni, ezért mindent elkövettek annak érdekében, hogy a német partraszállást megakadályozzák, és a tengerek feletti uralmat megőrizzék. A kiegyezést Hitler is támogatta, ugyanakkor a partraszállást is elkezdték előkészíteni. Ennek érdekében 1940. augusztus közepétől légitámadásokat indítottak, melynek során véletlenül Londont is bombázták (angliai csata). Válaszlépésként Berlint is megszórták. Válaszul Londont ismét bombázták. A döntő összecsapás szeptember 15-én következett be, amikor a német légierő hatalmas vereséget szenvedett. A tengeralattjáró háború viszont megbénította az angol-amerikai kereskedelmi forgalmat.

1940 szeptemberében Németország, Olaszország, és Japán megkötötte a háromhatalmi egyezményt, melynek értelmében kötelezettséget vállaltak, hogy minden eszközzel támogatják egymást, újabb támadás esetén.

Hitler 1940 decemberében megkezdte előkészületeit, a Szovjetunió elleni támadásra. Elmélete szerint a lehetőségét is megfosztja Nagy-Britanniától, hogy Európában szövetségest találjon, és a terv szerint ’42-ben hadba lépő USA-t is kész tények elé állítsa.

Mussolini 1940 nyarán megnyitotta az Afrikai frontot, szeptemberben megtámadta Egyiptomot. Az angolok sikeres ellentámadása még Líbiából is kiszorította őket. Ugyanekkor Olaszország Görögországot is megtámadta (október), de ott is vereséget szenvedett. ’41 februárjában Hitler Rommel vezetésével Afrikába küld egy hadtestet, és sikeresen veszi fel a harcot a Britekkel (Rommel vezette Afrikacorps).

1941 márciusában a németek megkezdték a Görögországi hadjárat előkészületeit, Bulgáriát és Jugoszláviát csatlakoztatták a háromhatalmi szerződéshez. Jugoszláviában ez a népnek nem tetszett, ezért a kormányt megdöntötték, így Hitlernek már a Jugoszlávok ellen is fel kellett lépnie. Ekkor érkezett meg Magyarországra a felkérés, hogy engedje át a német csapatokat a területén, ennek fejében Hitler elismeri a magyar vezetés Dél-vidéki területi igényeit. A német haderő hetek alatt lerohanta Jugoszláviát, Görögországot, és Krétát.

Hitler minden erejét összpontosítva 1941. június 22-én Romániával, Olaszországgal, Finnországgal, és Szlovákiával együtt megtámadták Szovjetuniót. Ehhez a haderőhöz csatlakozott június 26-án Magyarország is. A németek a keleti fronton három irányból indítottak támadást, északon Baltikum és Leningrád, középen Moszkva, délen Kijev és a Fekete-tenger volt a cél. Július közepére a németek 300-600 kilométert nyomultak előre szeptember elejére Leningrád térségébe értek, október elején pedig Moszkva elővárosaiba. Sztálin támadást követően felelősöket keresett, és tanácstalan volt, csak nagy nehezen tudott eluralkodni a megfontolt cselekvés, ennek eredményeképpen december elején Moszkva alól a németeket 100-150 kilométerre szorították vissza. A támadást követően Churchill azonnal segítséget ajánlott Szovjetuniónak, július 12-én Moszkvában aláírták a kölcsönös segítségnyújtási szerződést.

1941. december 7-én Japán megtámadta Pearl Harbort, s ez volt az indok az USA hadba lépésére. Pearl Harbor után a Japán hadsereg elfoglalja az USA, Hollandia, Nagy-Britannia, és Franciaország gyarmatait. A japán előrenyomulást ’42 júniusában tudták megakadályozni a Midway-szigeteknél.

1942 nyarára Németek El-Alameinig szorítják vissza a brit-afrikai erőket, s megpróbálták a Nílust elérni, de Montgomeri vezetésével ezt megakadályozták, sőt november 4-én El-Alameinnél áttörik a frontot, és Rommel visszavonul Tuniszba. November 8-án brit és amerikai katonák partra szállnak Marokkóban, ezzel megkezdődik a németek és olaszok kiszorítása Afrikából.

1942 nyarán Németek újabb támadást indítottak Dél-Oroszország felé céljuk a Kaszpi-tengeri olajmezők elfoglalása volt. Sztálingrád környékén az oroszok csapatösszevonást hajtottak végre, mely komolyan veszélyeztette a vonuló németek hátát, ezért Hitler ketté osztotta csapatokat, s Sztálingrád ellen indult. ’42 augusztusában indított város elleni támadás igen nagy ellenállásba ütközött, a város nagy részét sikerült elfoglalni, ám az oroszok bekerítették őket, és nem tudtak kitörni a gyűrűből. 1943 februárjában a németek megadták magukat. ’43 júniusában Kurszknál a páncélosok csaptak össze, mely támadást a németek indítottak a front áttörésére, de ez sikertelen maradt.

A kurszki csata idején a britek és az amerikaiak partra szálltak Szicíliában, melynek hatására a fasiszta nagytanács szembefordult Mussolinivel, mire a király lemondatta, s letartóztatta a miniszterelnököt, és feloszlatta a fasiszta pártot, Olaszország átállt a szövetségesekhez.’43 végén a szövetségesek kezén volt Észak-Afrika, Dél-Olaszország, az oroszok pedig visszafoglalták Kijevet, a Donec-medencét, és az Észak-Kaukázust. Ekkor megrendezik Teheránban a szövetségesek első nagy konferenciáját, Churchill, Sztálin, és Roosevelt részvételével. A legfőbb kérdés a második front megnyitása volt, melyet Churchill a Balkánra tett volna, de Roosevelt állásfoglalása Sztálin megelégedésére Észak-Franciaországot jelölte ki, és a tervezett időpont 1944. május.

A felsőbbrendű német faj számára kialakítandó élettér, a Közép-, és Kelet-európai szlávok, és egyéb alsóbbrendű népek rabszolgává minősítése- részben kiirtása – árán lett volna megvalósítható. A nácik a zsidó fajt első számú ellenségüknek tekintették, s elpusztították az uralmuk alá került Európában élt zsidóság 2/3-át, közel 6 millió embert. A legfőbb kivégző központok: Auschwitz, Buchenwald, Dachau, Jadwiga és Treblinka. Nem csak a németek bántak az ellenfeleikkel kegyetlenül, Sztálin egész népeket hurcoltatott Szerbiába, s az általuk elfogott hadifoglyok, illetve az általuk felszabadított országokból. USA-ban 110 ezer amerikai japánt zártak törvénytelenül táborokba, míg a japánok szintúgy embertelenül bántak a hadifoglyaikkal.

A németek által megszállt országokban partizánmozgalom és ellenállás bontakozott ki. ’43 végére a szovjet területeken harcoló partizánok létszáma elérte az 1 millió főt.

Lengyelországban a megszállás után általános ellenállás kezdődött, a legfontosabb az emigráns kormány által irányított Honi Hadsereg volt, mely összefogta a különböző partizán csoportokat. Ennek ellensúlyozására a szovjetek, és az őket kiszolgáló lengyel kommunisták megszervezték a népi gárdát, mely többször is harcba keveredett a Honi Hadsereggel. 1943. április 19. és május 16. között vívták hősies, de reménytelen harcukat a varsói gettó fegyveres felkelői.

Jugoszláviában az ország lerohanásának pillanatában kibontakozott a partizán mozgalom, amellyel szembe találta magát a Dél-vidékre bevonuló magyar katonaság is. Ennek a küzdelemnek vált tragikus és bűnös mozzanatává az 1942 januárjában rendezett új-vidéki razzia, melynek során a magyar fegyveres alakulatok több mint 3 ezer partizángyanús egyént öltek meg.

Kezdetben Josip Broz Tito vezette kommunista partizánok együtt harcoltak a Draza Mihajlovic vezette csetnik alakulatokkal. Az előbbieket a szovjetek, az utóbbiakat az angolok támogatták. Végül Tito serege vált meghatározóvá, aki 1943 végén megalakította az ideiglenes kormányként tevékenykedő Nemzeti Felszabadító Bizottságot.

Franciaországban a külföldre kényszerítette De Gaulle tábornok vált a lassan kibontakozó ellenállás vezetőjévé. A franciák többsége ugyanis hosszú ideig elfogadta Petain németbarát politikáját. 1942 végétől, Dél-franciaország megszállásától kezdődően megváltozott a helyzet. Egyre erőteljesebbé vált a francia ellenállás, mely De Gaulle mögé sorakozott, aki 1944-ben Algírban ideiglenes kormányt alakított. 1944 nyarán már 200 ezer francia fegyveres harcolt a németek ellen.

1944 elején a szovjet hadsereg kiszorította a Leningrád térségéből a németeket, ezzel véget ért a 900 napos ostrom, mely alatt 1 millió ember halt éhen. Júliusban a Vörös Hadsereg visszafoglalta Belorussziát, a hónap végére Varsó alá ért. 1944. augusztus 1-jén a Honi Hadsereg kirobbantotta a varsói felkelést. Legfőbb céljuk az volt, hogy önmaguk szabadítsák fel a várost. Mindehhez azonban az oroszok hatható segítségére lett volna szükség, ám tétlenek maradtak, sőt még ahhoz sem járultak hozzá, hogy a szövetségesekszovjet repülőtereket használva segélyszállítmányokat juttassanak el Varsóba. A felkelők október 2-án kénytelenek voltak letenni a fegyvert, és ezt a nácik Varsó lerombolásával bosszulták meg.

1944 elején a szövetségesek az olasz fronton is sikeresen támadtak, májusban áttörték a Közép-olaszországi védelmi vonalat, és június 4-én bevonultak Rómába.

1943 decemberében Eisenhower tábornokot nevezik ki a partraszállás parancsnokának, melynek előkészítése a Teheráni döntés után gőzerővel folyt. Az előkészületek legfontosabb eszköze a németek megtévesztése volt, ugyanis elhitették velük, a Balkáni partraszállást illetve, hogy Normandia helyett Calais környékén fognak partra szállni. 1944. június 6-ára virradóra megkezdődött a II. Világháború egyik legnagyobb hadművelete, a normandiai partraszállás, melyben közel 200 ezer ember vett részt. Több ezer repülő támadta a németek part menti állásait, és 5 ezer hajó szállította át a csatornán a katonákat és a hadianyagot. Estére 150 ezer szövetséges katonát tettek partra, akiknek nagy veszteségek árán sikerült hídfőket létesíteni. Az elkövetkező 11 napon fél millió szövetséges katona és 90 ezer jármű ért partot Normandiában.

A váratlan partraszállás sikere, azaz a nyugati front megnyitása, reménytelenné tette Németország helyzetét. A szerveződő német katonai és polgári ellenállás számára egyértelművé vált, hogy Hitlert el kell távolítani a hatalomból, de ezt csak merénylettel lehetséges. 1944. július 20-án a tárgyalóteremben megkísérelték felrobbantani Hitlert, de túlélte, és kegyetlenül leszámolt a merénylőkkel. A szövetségesek augusztus közepén Párizs felé közeledtek, mire lakossága felkelést szervezett. Párizs német kormányzója megtagadta, hogy elpusztítsa a várost, így a szövetségesek oldalán harcoló francia hadosztály augusztus 25-én bevonult Párizsba, és De Gaulle átvette a hatalmat.

Augusztus 20-án a szovjet csapatok áttörték a német-román frontot, 23-án Mihály király átállt a szovjetek oldalára. Az USA ’44 nyarán a Mairanna-szigeteknél súlyos csapást mért a Japánokra, itt megsemmisítették a Japánok légierejének nagy részét. A Fülöp-szigeteknél elpusztították a hadiflottát, s ’44 végére az USA Japánt kiszorította a csendes-óceáni-szigetekről. 1944. december közepén, az Ardenneken keresztül megkíséreltek egy ellentámadást, mely a kezdeti sikerek után gyorsan összeomlott. 1945 februárjában Jaltán újra találkozott Churchill, Roosevelt és Sztálin, itt megegyeztek, a létrehozandó ENSZ működésének alapelveiben, és San Franciscóba az alapokmány kidolgozására konferenciát hívtak össze áprilisra. Sztálin megígérte, hogy az Európai háború befejezése után részt vesz a japán elleni háborúban. Megállapodtak, hogy a felszabadított térségben biztosítani fogják a demokratikus fejlődés lehetőségét. Megállapodtak abban, hogy Lengyelország keleti határai a Curson vonalat fogják követni, és az emigráns és a kommunista kormányból közös lengyel kormány alakul.

1945 februárjában a szövetségesek a nyugati fronton újabb támadást indítottak, áprilisban elérték az Elbát. A déli fronton elfoglalták észak-olaszországot, Mussolinit a partizánok kivégezték.

1945 januárjában benyomultak a Szovjetek kelet-poroszországba, április közepén megkezdték Berlin ostromát, május 2-ára elfoglalták. Hitler április 30-án öngyilkos lett. 1945. május 8-áról 9-ére virradó éjszaka a németek aláírták a feltétel nélküli megadásról szóló okmányt, így az európai háború véget ért.

1945 júliusában, Potsdamban megrendezett konferencián a győztes hatalmak /Clement Atlee Nagy-Britannia; Harry Truman USA; Sztálin Szovjetunió; / megállapodtak abban, hogy a nácizmust fel kell számolni, és a bűnösöket meg kell büntetni. Németországot és Berlint négy megszállási övezetre osztották. A békeszerződés előkészítésére létrehozták a külügyminiszterek tanácsát.

Az amerikai vezetés Potsdamban értesült az atombomba előállításának sikeréről, július végén felszólították Japánt fegyverletételre, de ezt elutasították. 1945. augusztus 6-án Hirosimára, 9-én pedig Nagasakira ledobták az atombombát. Augusztus 9-én a szovjet hadsereg támadást indított a Mandzsúriai japán erők ellen, melyek 21-én megadták magukat.

Augusztus 10-én a japán kormány jelezte megadási szándékát, és szeptember 2-án a Missurin aláírták a feltétel nélküli megadásról szóló okmányt. Ezzel véget ért a II. Világháború.

Nagy földrajzi felfedezések

2008-01-05T02:45:00.005-08:00

A nagy földrajzi felfedezések

Az európai társadalom és gazdaság átalakulása a nagy földrajzi felfedezések következményeként. Az eredeti tőkefelhalmozás.

Okai: A törökök elfoglalják Konstantinápolyt 1453-ban. Az oszmán-török birodalom a Földközi-tenger medencéjében megkezdte az előrenyomulást. ® Elvágták azoknak a kapcsolatoknak jó részét, amelyek az európai kereskedelmet, más világrészekkel összekötötték. A Vörös – tengeren keresztül az Indiába vezető út az arabok ellenőrzése alatt maradt, akik keleti fűszereket, illatszereket és termékeket szárazföldi és tengeri úton többszöri átrakással szállították a levantei kikötőbe. Ezáltal az árak növekedtek, a kontinens országainak nemesfémmel kell fizetnie. A fejlődő európai országolnak az európai arany- és ezüstbányák kimerülése miatt, éppen ekkor lett volna szüksége Afrika nemesfémérceire (aranyéhség). A hajózás technika fejlődése és a portugál valamint a spanyol királyi hatalom megerősödése lehetővé teszi, hogy előtérbe kerüljön Indiába vezető új kereskedelmi út felfedezése. A tudósok egy része ekkorra fogadta el Ptolemaiosz elméletét, hogy a Föld gömb alakú. Az első felfedező utakat a portugál hajósok tették meg. Tengerész Henrik herceg expedíciókat küldött Afrika atlanti partjának meghódítására. 1471-ben áthaladtak az Egyenlítőn, Bartoloneo Diáz elérte Afrika déli csúcsát (1487, Jóreménység foka). Vasco da Gamma volt 1498-ban Afrikát körülhajózva elérte India nyugati partjait. Portugálok fegyverrel igázták le az indiai fejedelmeket. Kereskedelmi támaszpontokat létesítettek India partjain és Délkelet- Ázsia más részén. Az Újvilág felfedezése azokban a spanyol hajókon induló Kolombusz Kristóf nevéhez fűződik. Kolombusz 1492. augusztus 3-án három hajóval indult el. Október 12-én érkezett meg Amerikába, abban a hitben, hogy Indiában van. Első útja nem ígérkezett, eredményesnek, második útjára már több hajóval ment vissza, negyediken fedezte fel a panamai partvidéket. Amerigo Vespucci: nevéhez fűződik az Amerikai kontinens részletes leírása, így róla nevezték el az új földrészt. Fernando Magellán: 1519 Sevillából indult, hogy megkerülje a Földet. Spanyol földön elindult öt hajóval, meg akarta találni a közvetlen hajóutat Kelet és Európa között. Egy hajó és 18 ember érkezett meg 1522 szeptemberében, de Magellán nem volt köztük.

Következményei: Élelmiszer iránti nagy kereslet miatt a XVI. század közepétől rohamosan emelkedett a mezőgazdasági termékek árai, főleg a gabonák. Az ipari termelés növelését sürgette az iparcikkek iránti megnőtt keresletet. Kelet-Közép-Európa országai nagymértékben növelték mezőgazdasági termelésüket, ipari termelésük pedig háttérbe szorult. Az Újvilágból beáramló nemesfémtömeg tovább növelte az árakat. A megnövekedett keresletet céh keretében nem lehetett kielégíteni. Élelmes vállalkozók kijátszották a céheket. A vállalkozók az általuk felállított manufaktúrákban fizetet munkásokkal állítottak elő egy-egy terméket. Ők gondoskodtak a nyersanyagról és a szerszámokról. Manufaktúrák: - munkamegosztásnak fokozott szerepe volt - olcsóbb és nagyobb mennyiség -, de még kézi eszközökkel dolgoztak (manu facere=kézzel csinálni).

® sok kézműves ment tönkre, tőkék halmozódtak fel

A kereskedelem mellett busás hasznot kínált a gyarmatok kifosztása, a rabszolgakereskedelem, a tengeri kalózkodás. Bekerítés: A gyapjú iránti nagy kereslet arra ösztönözte a földbirtokosokat és a tehetős parasztokat, hogy a földművelés helyett juhtenyésztéssel foglalkozzanak. A földesurak az addig közösen használt legelőket kisajátították, üressé vált jobbágytelkeket legelőkké alakították, egyes paraszti földeket elvettek és ezeket a területeket bekerítették. A földjükről elkergetett parasztok és a tönkrement kézművesek számára egyetlen megélhetés maradt, hogy munkát vállaltak a manufaktúrákban. Eredeti tőkefelhalmozás: A kisárutermelő parasztok és kézműveseket megfosztják a termelések, ill. a létfennmaradáshoz szükséges eszközeiktől, és ez mások kezében felhalmozódik ugyanannak a megvásárlásához szükséges összeg.

A második világháború

2008-01-05T02:45:00.003-08:00

A Második Világháború

Magyarország a Második Világháborúban.

Teleki Pál Magyarország miniszterelnöke igyekezett megőrizni az ország fegyveres semlegességét és a katonai tartalékot a háború utáni időszakra. A vezetés Horthy tudtával ígéretet tett az angoloknak, hogy Magyarország nem adja fel a semlegességét. Teleki már 1939 szeptemberében elutasította azt a német kérést, hogy a vasutat igénybe vegyék a lengyelek elleni hadviselésben, így a nyitott határon keresztül több mint 100 ezer lengyel menekült érkezett. Erre válaszként a németek megvonták a hadiipar támogatását, ami igen érzékenyen érintette a katonai felkészülést. A kormányt foglalkoztatta egy emigráns kormány felállítása, ezért az USA-ba utalt 5 millió dollárt, igaz később visszavonta.

A francia kapituláció után (1940.) az oroszok az országhoz csatolták a román területről Beszarábiát és Észak-Bukovinát, ez kitűnő lehetőséget teremtett az országnak, hogy önerőből visszaszerezzék Erdélyt és Kelet-Magyarországot. Ennek végrehajtására megkezdődtek a katonai előkészületek, és fél milliós haderőt vont össze a Tiszántúlon. A németek két oldalú magyar-román tárgyalásokat javasoltak, mely elől a magyar vezetés nem térhetett ki. A megbeszélések eredménytelenül végződtek, és Románia döntnökként Németországot és Olaszországot kérte fel. 1940. augusztus 30-án megszületett a második bécsi döntés, mely visszaadta Magyarországnak Észak-Erdélyt, és a Székelyföldet. Teleki mindent megtett annak érdekében, hogy a bevonulás a térségben békét eredményezzen. 1940 őszétől a magyarok számára a német szorításból az egyetlen kiút Jugoszlávia maradt, ezért decemberben örök barátsági szerződést kötöttek egymással. Ám Hitler a Görögországi hadjárat előkészítéséhez Jugoszláviát és Bulgáriát is csatlakoztatta a háromhatalmi szerződéshez. Jugoszláviában ez nemzeti ellenállást váltott ki, és Hitler üzent Horthynak, hogy Magyarország vegyen részt a Jugoszlávia elleni hadjáratban, cserébe elismeri a Dél-vidéki területi igényeket.

Horthy beleegyezett, ám Teleki ennek a veszélyét látván 1941 április 3-án öngyilkos lett, utóda Bárdossy László lett. Az öngyilkosságot követően április 11-én a magyarok elfoglalták Bácskát, a Baranyai háromszöget, és a Mura-vidéket.

Teleki halála után csupán Bethlen és szűkebb köre képviselte azt az álláspontot, hogy Magyarországnak kívül kell maradni a háborún. A többséget viszont elbűvölték Hitler sikerei, és hitük szerint a Szovjetuniót néhány hónap alatt szétzúzza, így a térség meghatározó ereje a német birodalom lesz. Ezért már csak ürügyet kerestek arra, hogy miként lehet csatlakozni ehhez a diadalmenethez. A tényleges indok a hadba lépésre Kassa bombázás a volt (1941 június 26). Július 1-jén 45 ezer magyar katonával megindult a támadás, ezzel Magyarország belépett a II. Világháborúba a németek oldalán. Dec. 7-én beállt a hadiállapot Nagy-Britannia és Magyarország között, dec. 17-én Bárdossy hadat üzent az USA-nak.

1942 januárjában Ribbentrop kötelezettséget vállaltat Bárdossyval, hogy a kormány egy hadsereget küld a keleti frontra, ezért áprilisban, mint egy 250 ezer embert szállítottak ki a Don partjára.

1942 márciusában a kormányzó felmenti Bárdossyt, utóda Kállay Miklós lett, aki célul tűzte ki, hogy kapcsolatot keres a szövetséges hatalmakkal, de így sem akadályozta meg a II. magyar hadsereg frontra küldését. Március 15-én háború ellenes tüntetés zajlott, melyre a hatalom letartóztatásokkal válaszolt. Októberre, a kormányra nem csak a baloldal gyakorolt nyomást, hanem erősödtek a szélsőjobboldali megnyilvánulások is. Berlin követelte, hogy távolítsák el a zsidókat a gazdasági és a kulturális életből, illetve tegyék kötelezővé számukra a sárga csillag viselését. A szomszédos országokban már bekövetkezett a zsidók munkatáborokba történő szállítása, amit már Magyarország sem halogathatott tovább. A Kállay kormány visszautasította a német követeléseket, ugyanakkor a zsidók számára így sem volt egyszerű az élet, mert 1941 augusztusa óta érvényben volt a harmadik zsidótörvény, amely megtiltotta a zsidók és a nem zsidók közötti házasságot is. 1943 februárjában Kállay ismertette a külpolitikai elképzeléseit, amely a Balkáni partraszállásból indult ki, de puhatolózott Svédországban, Svájcban, Törökországban, a Magyar fegyverszünet feltételeiről.

1943 júliusának végén az FKgP képviseletében Bajcsy-Zsilinszky Endre és Tildy Zoltán követelték a miniszterelnöknél, hogy kössön különbékét. Augusztusban a Balatonszárszón népi mozgalmi tanácskozáson a háború gyors befejezésére gondolva a háború utáni lehetőségekről vitatkoztak a résztvevők, melyben benne volt egy esetleges Szovjet megszállás is. Erdei Ferenc a proletárdiktatúrát, míg Német László a demokrácia mellett foglalt állást. Augusztusban a Szocdem és a Kisgazdapárt szövetséget kötött egymással. A Kállay kormány közben folytatta az átállást előkészítő diplomáciai tevékenységet, és ’43 szeptemberében megkapta Isztambulban a Brit kormánytól az előzetes fegyverszüneti feltételeket. Ekkor még mindenki a Balkáni partraszállásból indult ki, mert az egyezmény akkor jött volna létre, ha a Brit csapatok elérik a határt.

A Balkáni partraszállás elmaradásával megpecsételődött a térség sorsa, és Hitler megelégelte a magyar ingatag politikát, tartva a kiugrás veszélyétől úgy döntött, hogy megszállja az országot. Márciusban magához rendelte Horthyt, akivel közölte, hogy meneszti Kállayt, és helyére németbarát kormányt fog kinevezni. Horthy ezt tudomásul vette, ugyanakkor, azt a határozatot nem írta alá, hogy a német csapatok az ő beleegyezésével jönnek Magyarországra. 1944. március 19-én a Németek megszállták Magyarországot, megkezdődtek a letartóztatások, és Sztójay Döme lett a miniszterelnök. Szélsőjobboldali kormányt alakított, feloszlatta a Kisgazdapártot, a Szociáldemokrata Pártot, betiltatták a baloldali és demokratikus lapokat. Áprilisba megkezdték a zsidóknak minősítettek gettókba gyűjtését, május-júniusban pedig német koncentrációs táborokba hurcolták a zsidóságot. Áprilisban a szovjet fronton támadásra vezényelték az első magyar hadsereget, júniusra már 300 ezer magyar katona harcolt a nácikért, ennek eredményeképpen a szövetségesek Magyarországot továbbra is csatlósnak tekintették. 1944. június végéig már több mint fél millió zsidót hurcoltak el német koncentrációs táborba, de Horthy a több mint 200 ezres elhurcolást megakadályozta. A kormányzó egyre bizalmatlanul szemlélte a Sztójay kormány tevékenységét. Románia kiugrása megzavarta a németeket, de a magyar politikai vezetés ezt nem tudta kihasználni, ezért Horthy leváltotta Sztójayt, Lakatos Géza lett a miniszterelnök, akinek az volt a feladata, hogy Magyarországot kiugrassza a háborúból. Szeptember 5-én a második magyar hadsereget Dél-Erdély elfoglalására vezényelték, de támadása néhány nap alatt összeomlott.

Horthy belátta, hogy fegyverszünetet már csak a Szovjetuniótól lehet kérni, ezért követet küldött Moszkvába. A Molotovtól október 8-án kapták meg a fegyverszüneti feltételeket, mely szerint Magyarországnak vissza kell vonulnia az 1937-es határai mögé, és hadat kell üzennie Németországnak. Horthy belátta, hogy a Lakatos kormányra nem számíthat, ezért katonai vonalon szervezte meg a kiugrást. Ezt a tervét azonban keresztül húzták a hadsereg soraiban tartózkodó nyilas tisztek. Október 15-én bejelentette a kiugrást, mely az országban óriási örömöt váltott ki, de a tisztikarban, illetve a németek és a nyilasok néhány óra a helyzet uraivá váltak. Elrabolták Horthy fiát, és ezzel zsarolva elérték, proklamációjának visszavonását, és Szálasi Ferenc kormányfővé történő kinevezését (október 16.).

Az ország középső és nyugati részén kezdetét vette a nyilas rémuralom. Újabb erőfeszítéseket tettek Hitler ügyének véghezvitelére, melynek következtében hadszíntérré vált az ország, és megsemmisült a nemzeti vagyon 40 %-a. A fővárosi gettók 200 ezres zsidóságának közel felét elpusztították. Egy részük a Duna parti gyilkosságok áldozata lett, másokat gyalogmenetben indítottak az ausztriai és a németországi táborokban. Ezek során halt meg Radnóti Miklós, Szerb Antal, stb.

A magyarság ellenállási mozgalomba szerveződött, az FKgP, az SZDP, a Béke Párt, a Kettős Kereszt Szövetség, és a Nemzeti Paraszt Párt részvételével megalakult 1944 májusában a Magyar Front. Már a kiugráshoz is felajánlották segítségüket, de Horthy ezt nem vette igénybe. 1944 novemberében Bajcsy-Zsilinszky Endre vezetésével megalakul a Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottsága, melyhez csatlakozott a Magyar Front, és a Magyar Diákok Szabadsági Frontja. Árulás következtében a nyilasok letartóztatják az ellenállás számos vezetőjét, és kivégzik Kiss János altábornagyot, Nagy Jenő ezredest, Tartsay Vilmos századost, valamint Bajcsy-Zsilinszky Endrét.

A Moszkvában tartózkodó fegyverszüneti küldöttség tagjaiból alakult Magyar Bizottság 1944 októberében tárgyalni kezdtek az ország jövőjéről. Molotov szorgalmazta a németellenes nagykoalíciót, és Gerő Ernő javaslatát elfogadta. Eközben folyt a háború Magyarországon, és a németekkel véres csatát kellett megvívni.

Először Szegeden alakult meg a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front 1944. December 2-án (tagjai: FKgP, MKP, NPP, PDP, SZDP). Programjuk szerint megegyeztek a szélsőjobb betiltásáról, demokratikus szabadságjogok kiterjesztéséről, földreformról, alkotmányozó nemzetgyűlés megtartásáról, ideiglenes kormány megalakításáról. A régi közigazgatás megszűnése után nemzeti bizottságok vették át a helyi közösségek irányítását.

1944. december 21-én Debrecenben összeült az Ideiglenes Nemzetgyűlés, és másnap megalakult a Moszkvában ismertetett lista alapján az Ideiglenes Nemzeti Kormány.

December 28-án Magyarország hadat üzent Németországnak, 1945. január 20-án Moszkvában aláírta a fegyverszüneti egyezményt, melyben elismerte a trianoni határokat, és kötelezte 300 millió dollár jóvátétel megfizetésére. Az oroszok által megszállt területek ellenőrzését a Szövetséges Ellenőrző Bizottság végezte. A SzEB mögött az orosz vezetés állt, mivel Magyarország a nemzetközi jog szerint is megszállt ország volt a SzEB ellenőrzést gyakorolt a kormány és intézményei fölött is.

Megkezdődött a régi rendszer kiszolgálóinak felkutatása, az igazolóbizottságok a közalkalmazottak múltját vizsgálta, a háborús bűnösöket népbíróság elé állították, 189 embert kivégeztek, 27 ezret börtönbe csuktak.

A reformkor

2008-01-05T02:45:00.001-08:00

A reformkor

Széchenyi és Kossuth személyiségén keresztül mutassa be a reformkort!

A XIX. század elejére Európa átalakulóban volt. A feudális rendszer mind tarthatatlanabbá vált. Az egyes országok más-más szintjét érték el annak a fejlődésnek, amely a feudális rendszertől a tőkés gazdaság, a polgári nemzetállam felé tartott.

Az 1830-as éveknek a Szent Szövetség konzervatív rendszere ellen irányuló forradalmi mozgalmai olyan nemzetközi válságot eredményeztek, amely megnyitotta a polgári átalakulást elősegítő liberalizmus győzelmének, illetve előretörésének időszakát. Kelet-Közép-Európában ez a liberalizmus erősen nemzeti jellegű volt. E területen hiányzott a politikai függetlenség vagy a területi egység.

Nyugaton a polgári nemzeti átalakulás a gazdasági életben együtt járt a polgárság felemelkedésével. Itt a liberális eszméket is a polgárság képviselte, először politikai hatalmának kivívása, majd megtartása érdekében.

A Habsburg Birodalmon belül Magyarország elmaradt a cseh és osztrák tartományok fejlődése mögött. Gazdasága agrártermelésre épült. A céhrendszer akadályozta a fejlődést. A polgárság német anyanyelvű volt, nem állhatott a nemzeti liberális törekvések élére. A “harmadik rend” szerepét a nemesség képviselte, elsősorban a nemzeti önrendelkezés igényét hangoztatva, jóllehet a társadalmi átalakulástól féltette kiváltságait. A megoldást a feudális rendszer mélyülő válsága hozta, mely a nemességet saját helyzetének megváltoztatására késztette, arra, hogy a polgárosodásban keresse a kiutat.

A magyar reformkor kezdetét 1830-as forradalmi hullám (a francia forradalom példájára felkelés Belgiumban és Svájcban, megmozdulások Itáliában és Németországban, lengyel és görög felkelés) két vonatkozásban hatott a magyar politikára. Egyrészt fölerősítette a reformtörekvéseket a nemességen belül, másrészt szétválasztotta a rendi ellenzéket, és külpolitikai állásfoglalásra ösztönözte. A reformmozgalmak fejlődésében három szakasz, illetve változat figyelhető meg: az 1830-as években Széchenyi és Wesselényi irányzata, az 1840-es években előbb Kossuth tevékenysége, majd a centralisták irányzata vált jelentőssé.

Ferenc 1825–ben ismét összehívta az országgyűlést Pozsonyban, hiszen úgy látta, hogy az európai események és a fokozódó nemesi ellenállás miatt jobb, ha némi teret enged a rendi alkotmánynak. Az első reformországgyűlésen azonban a rendek megrekedtek sérelmeik felhánytorgatásánál, és legfőbb törekvésük az elavult nemesi alkotmány körülbástyázása maradt. Az országgyűlés kevés előremutató törekvése közül az egyik a magyar nyelv ügyének felkarolás a volt. Gróf Széchenyi István birtokainak egyévi jövedelmét ajánlotta fel a Magyar Tudományos Akadémia céljaira.

A reformmozgalom elindítója Gróf Széchenyi István. Fiatal éveit a katonatiszti pálya, majd utazásai töltötték ki. Nem csak Nyugat-európai útjain – különösen Angliában, ahol fontosnak tartotta: az alkotmányt, a gépeket és a lótenyésztést, de kelet felé irányuló utazásaiban is olyan tapasztalatokat gyűjtött, amelyek alapján új megvilágításban kezdte látni Magyarország helyét. Egyre határozottabb formát öltött benne az az érzés, hogy életét hazája felemelésének kell szentelnie.

1830-ban Hitel című könyvével lépett a nyilvánosság elé. A Hitel kérdése mellett a feudalizmus felszámolásának teljes programja is benne van a könyvben. Gondolatmenetének kiindulópontja, a mezőgazdaság kapitalista átalakításához hiányzó hitel. Hitelhez azonban nem juthat a nemes, hiszen a birtokot eladni, elárverezni nem lehetett. Megoldást jelentene, az ősiség törvényének megszüntetése, ami maga után vonná a nem nemesek földvásárlásának jogát és a nemesek adózását. A robotot a többi feudális kötelezettséggel meg kell szüntetni, a birtokosok megkárosítása nélkül.

A nagy érdeklődést kiváltó könyvet Gróf Dessewffy József Taglalat című munkájában bírálta, melyre Széchenyi 1831-ben a Világ című munkájával válaszolt. Ebben különösen a jobbágyságról írt. Különösen aktuálissá tette ezt az 1831-ben kitört felvidéki parasztfelkelés. /Tavasszal az észak keleti megyékben kolera pusztított ® a vesztegzár miatt a parasztok nem mehettek az Alföldre, hogy részes aratóként télre megkeressék kenyerüket. Az árak magasra szöktek, a kutakat bizmutporral próbálták fertőtleníteni ® azt hitték, hogy az urak ki akarták irtani a népet. Öt megyében kelt föl a nép.)

1833-ban jelent meg (külföldön a cenzúra miatt) Stadium című könyve, mely a reformprogram első konkrét, 12 pontos megfogalmazása:

1.Hitel

2.Az ősiség eltörlése

3.A kincstár jogának eltörlése a birtokra kihalás esetén (be kell vezetni az örökösödési

illetéket)

4.Birtokszerzés joga

5.Törvény előtti egyenlőség

6.Törvényes pártvéd (= a nem nemesek által 3 évenként választandó megyei ügyvéd)

7.A törvényhozás és a közigazgatás költségeit a nemesség is fizesse meg, birtokai

arányában (ez nem azonos a közteherviseléssel!)

8.Vízszabályozás, útépítés és karbantartás

9.Monopóliumok, céhek és a hatósági árszabás (vagyis a szabad verseny akadályai)

eltörlése

10.1835. esztendő első napjától fogva csak magyar nyelven írott törvény, ítélet, parancs,

folyamodás, szerződés stb. legyen kötelező

11.Csak a Helytartó Tanács közreműködésével működjön a kormányzás

12.A törvényhozás és a bírósági tárgyalások nyilvánossága

Programját gyakorlati munkássága jól egészítette ki. Nevéhez fűződik a Tisza szabályozása, a Dunai gőzhajózás elindítása, hajógyár, téli kikötőhely létesítése az Óbudai szigeten, selyemhernyó-tenyésztés népszerűsítése, első gőzzel hajtott hengermalom építése, lóverseny, kaszinó, ökölvívás, nagy szabású városrendezésű tervek, valamint a Lánchíd építése, mely a közteherviselés szimbóluma lett (a nemeseknek is meg kellett fizetni a hídvámot, ezzel kezdődött Pest és Buda egy várossá ötvöződése). Mindehhez kiművelt emberfőkre van szükség.

A magyar liberálisok Széchényi programjában nem helyeselték a reformgondolatok kimértségét, az arisztokrácia vezető szerepének megőrzését, de elvetették azon illúzióját is, hogy Bécs megnyerhető a reformok gondolatának. Széchényi érdeme, hogy programadó munkájával felrázta a nemzetet. Kossuth a legnagyobb magyarnak nevezte Széchényit.

Széchenyi erdélyi útján kötött barátságot báró Wesselényi Miklóssal. Közösen utazták be Európát, de politikai nézeteik szétváltak. Wesselényi a Balítéletek című munkában fejtette ki programját. Programja a polgári átalakulását összekapcsolta a nemzeti követelésekkel. Az 1832-36. évi országgyűlés a reformok híveinek első nagy erőpróbája volt. Reformpártról nem beszélhetünk, csak laza, kereteit változtató csoportosulásról. A választók utasításai is eltértek egymástól. Wesselényi az ellenzék vezéralakja volt. 1833-ban a cenzúra miatt külföldön jelent meg Balítéletek című könyve. Mellette Kölcsey költői szónoklatairól volt híres: “Jelszavaink valának: Haza és haladás”, 1833-tól jelenik meg az ellenzék soraiban Deák Ferenc. Az országgyűlésen a liberális követek a jobbágykérdést az örökváltság engedélyezésével akarták megoldani. Ez azt jelentette, hogy a jobbágyok földesurukkal szabadon egyezkedve pénzzel örökre megváltják szolgáltatásaikat és telküket, m ely szabad, azaz polgári tulajdonná válik. A kérdés így a nemesi tulajdonjog sérelme nélkül oldódott volna meg. Közben a birokosok, a korszerűsítéshez szükséges pénzhez is hozzájutottak volna. A főrendek keményen ellenálltak, de az országgyűlés végül elfogadta az önkéntes örökváltságot és szavatolta a jobbágy személyi- és vagyonbiztonságát. A király a javaslatokat visszautasította. A javaslat újratárgyalásra visszakerült az alsótáblára, ott is megbukott a megváltozott követutasítások miatt.

Az Országgyűlés néhány mellékes tételben enyhítette a parasztság helyzetét, a jobbágytelken ülő nemeseket adófizetésre kötelezték. Jelentősége: a reformeszmék a szenvedélyes viták során kitörtek addigi szűk körükből, és elterjedtek az egész országban. A liberalizmus leginkább a művelt középnemesi ifjak körében hódított. Legtöbbjük jogásznak készült, és az ügyvédi vizsga követelményei között az országgyűlés látogatása is szerepelt. Belőlük alakult ki a diéta közvéleménye. Az országgyűlés ifjúságból nőtt ki 1848 nemzedéke.

1835-ben a reakciós abszolutizmus megrögzött híve, I. Ferenc meghalt. Helyébe gyengeelméjű fia, V. Ferdinánd lépett. A hatalom még inkább a Szent Szövetség értelmi szerzője, Metternich kezébe került. Metternich a nemzeti érzés ébredésétől, a polgári fejlődéstől a soknyelvű Habsburg-birodalom létét látta fenyegetve. Sugalmazására az udvar elhatározta, hogy erőszakot, megfélemlítést alkalmaz.

Lovassy Lászlót, az országgyűlési ifjak vezérét Spielberg várbörtönébe zárták 10 évre, aki ott megőrült. Aztán Kossuthra csaptak le. Majd a korábban már perbe fogott Wesselényit sújtották három év börtönnel, noha 1838-ban a pesti árvíz idején hősiesen helytállt (az árvizi hajós), számos reformokkal igyekezett a jobb módú nemeseket leválasztani az ellenzék oldaláról.

Az 1839-40. évi országgyűlés elfogadta az önkéntes örökváltságról szóló törvényt, és az ipari üzemek alapítását bárki számára engedélyezték. A politikai perek elítéltjei amnesztiát kaptak, a bebörtönzötteket szabadon engedték. Wesselényi – mivel megvakult - visszavonult, az aktív politikába már nem volt ereje bekapcsolódni.

Kossuth Lajos birtoktalan nemesi családból származott. Jogi pályára lépett, ügyvéd, majd jogtanácsos lett. A megyei közéletben ellenzéki szerepet játszott. Az 1832. évi országgyűlésen az ülések vitáiról az Országgyűlési Tudósítások, majd a diéta befejezése után a Törvényhatósági Tudósítások című lapja útján tájékoztatta a megyéket, ahova ezek – a cenzúra megkerülésével - magánlevélként jutottak el. Emiatt letartóztatták Kossuthot. 1841-ben kiszabadulása után Pesti Hírlap szerkesztésével bízta meg a kormány, így jobban ellenőrizhette. (Az újság népszerűsége, ezzel az előfizetők száma nőtt.) A hírlap széles körű tájékoztatást nyújtott az európai és a magyarországi eseményekről. Kossuth vezércikkekben fejtette ki programját. Kossuth független nemzeti államot akart. Ezt a Habsburg-birodalmon belüli gazdasági-politikai magyar különállásként kell érteni. Azt hirdette, hogy a nemesség, még ha szívvel-lélekkel akarja, akkor sem birkózhat meg az új haza és új társadalom teremtésének feladatával az egész nép támogatása nélkül. A szövetség ára: szabad, korlátozás nélküli földtulajdon a parasztnak. Nem elegendő az önkéntes örökváltság. (1848-ig a jobbágyok 1%-ának sikerült megváltania magát.) Kötelező örökváltság kell, melyet a parasztság az állam támogatásával törleszt. Az anyagi alap megteremtéséhez elkerülhetetlen a nemesség megadóztatása, a közteherviselés. A nemzeti egység feltételezi a politikai szabadságjogok kiterjesztését, a népképviseletet. Kossuth programja már tartalmazta a polgári tulajdonviszonyok és a politikai egyenlőség megvalósításának körvonalait.

Kossuth kezdetben – a szabad kereskedelem híveként – elképzelhetőnek tartotta a magyar ipari fejlődését a birodalmi vámhatárorokon belül. Nagy része volt az Iparegyesület, majd a Magyar Kereskedelmi Társaság létrehozásában.

Az első ipari kiállítás (1842) alkalmával Kossuth meggyőződött arról, hogy a fejlettebb cseh és osztrák ipar közös vámterület esetén megfojtaná a magyar kezdeményezéseket, vagyis az iparfejlesztés hatékony eszköze az önálló magyar vámterület lenne. Az 1843-44–es országgyűlés nem hozott jelentősebb eredményeket, ebből a kormányzat és az ellenzék is levonta a következtetéseket. A politikai változások szükségessé tették volna az ellenzék egységének megteremtését. A kormányzat méréskelt reformokkal igyekezett az ellenzék vitorlájából kifogni a szelet. 1845-ben gróf Apponyi György alkancellár bevezette az adminisztrátori rendszert, mellyel a kormányzat befolyását igyekezett növelni a megyékben. Az országgyűlésen az alsótábla megszavazta az önálló magyar védővámrendszerről szóló törvényjavaslatot. A király azonban a következő országgyűlésre halasztotta a tárgyalását. Ezért hozta létre 1844-ben az ellenzék a magyar ipar védelmére az Országos Védegyletet. Jelentősége elsősorban politikai volt, mert a reform híveit olyan országos szervezetben fogta össze, amellyel előkészítette egy ellenzéki párt megalakulását. Fontosságot tulajdonított az ipar fejlesztésének, hangsúlyozván, hogy a gazdasági önállósághoz védővámmal biztosított nemzeti piac szükséges. A Védegyletbe belépők vállalták, hogy hat éven át csak Magyarországon előállított terméket vásárolnak.

A magyar nemzeti ébredéssel egyidős követelés a magyar nyelv jogainak kiterjesztése. Az udvar sokáig ellenállt, mert a soknyelvű birodalom egységét féltette a nemzeti nyelvek előretörésétől. A magyar nyelv ügye fél évszázad fokról fokra elért eredményei után teljes diadalt aratott. Az országgyűlés 1844. évi II. törvénycikke úgy intézkedett, hogy a magyar királyság területén – a korábbi latin helyett - a magyar törvényhozás, a közigazgatás, az igazságszolgáltatás és az oktatás hivatalos nyelve. A magyar lett az államnyelv.

Széchenyi mélységes aggodalommal figyelte az ellenzéki szellem térhódítását. Wesselényivel kötött barátsága már korábban elhidegült, Wesselényi függetlenségi törekvései miatt. A Pesti Hírlap pedig nem mindennapi szenvedéllyel fogalmazott vitairatra, a Kelet Népére indította. Ebben látszólag Kossuth modorát, valójában reformrendszerét támadta. Nem akart Béccsel szakítani, és félreértve az udvar kétszínű taktikáját, felülről jövő reformokkal biztatott. Az ország viszont Kossuth, azaz a viszonylagos gazdasági és politikai függetlenség programja mellé állt, Széchenyi elszigetelődött.

Az 1840-es évek közepén az ellenzék új csoportja lépett a színre, a centralisták. Tagjai fiatalok, független értelmiségiek voltak. Vezetőik közé tartozott Szalay László, báró Eötvös József, Trefort Ágoston, Madách Imre. Utazásaik, olvasmányaik alapján nemcsak a fennálló rend tarthatatlanságát, de a vármegye helyett új polgári intézmények szükségességét hangoztatták. A szabad iparfejlődést és egy tisztán polgári állam megteremtését szorgalmazták. Társadalmi-politikai programjuk a Kossuth vezette baloldalénál is polgáribb volt. Nézeteiket azonban tértől és időtől függetlenül fejtették ki. Önálló politikai szereplésük 1846-ban véget ért, de nem maradt hatástalan. Tevékenységük bevitte a köztudatba a polgári parlamentarizmus, a felelős kormány, a népképviseleti országgyűlés fogalmát.

Erdély aranykora

2008-01-05T02:44:00.004-08:00

11. tétel.

Erdély aranykora

· 1606. a bécsi békében vallásszabadságot adtak a protestánsoknak, megerősítették a rendi alkotmányt (nádor a kormányzat élén), elismerte Erdély önállóságát

· 1608 a pozsonyi országgyűlésen megerősítették II. Mátyással a bécsi béke pontjait, szabályozták a nádorválasztás módját, kiterjesztették a szabad vallásgyakorlatot a mezővárosokra és a falvakra is.

· Rákóczi Zsigmond (1606-1608)

· Báthory Gábor (1608-1613)

· Bethlen Gábor (1613-1629)

ð Gazdaságilag és társadalmilag felzárkózott nyugat Európához

§ Megnövelte birtokait

§ Ellenőrizte a tisztviselőket

§ Állami monopóliumokat vezetett be, a nagyobb mennyiségben kivitelre került cikkekre (higany, viasz, méz, marha)

§ Merkantilista gazdaságpolitika: védővám bevezetése

§ Ipar fejlesztése => külföldi mesteremberek letelepítése

§ Jövedelme megközelítette a félmillió aranyat, állandó hadsereget tartott fenn

§ A rendeket háttérbe szorította, a hadseregre támaszkodott

§ A mezővárosoknak kiváltságokat adott

§ 1618-ban résztvett a 30 éves háborúban, ahol a cseheket támogatta (1618-1648)

A háború jellege: Katolikus és protestáns vallásháború (Erdély protestáns)

=> később már nem vallási, hanem politikai háború

§ 1620-ban a besztercebányai országgyűlésen királlyá választották

§ 1621-ben (a fehérhegyi vereség után) Nikolsburgban békét köt II. Ferdinánddal

Visszakerült: Ugocsa, Bereg, Szatmár

Cserébe: 7 vármegyét kapott

hercegi címet

II. Ferdinánd kötelezte magát a bécsi béke és az 1908-as törvény betartására

§ Bethlen ennek ellenére még 2x bekapcsolódott a háborúba, sikertelenül

§ Támogatta a tudományokat és a művészeteket, jelentős összegeket fordított nem csak a nemesi származású fiatalok külföldi taníttatására, később őket alkalmazta diplomáciai, politikai vagy tudományos faladatok megoldására

§ Gyulafehérvárott protestáns főiskolát alapított

· I. Rákóczi György (1630-1648)

§ Bethlen művét akarta folytatni

§ Birtokait növelte hatalma megerősítése céljából

§ 1643-ban bekapcsolódott a 30 éves háborúba (szövetséget kötött a svédekkel, de a török tiltás miatt kénytelen volt befejezni a harcokat.

§ 1645. Linzben előnyös békét kötött a császárral ( ), megerősítette a bécsi béke pontjait,

7 vármegyét Erdélyhez csatoltak.

§ 1648-ban halálakor fiára hagyta a lengyel trón elfoglalásának tervét

· II. Rákóczi György (1648-1660)

§ 1657-ben betör Lengyelországba, mint a svéd király szövetségese

§ A megerősödött török hatalom, azonban megtámadta Erdélyt, elfoglalták Váradot és a Partiumot, a fejedelem pedig meghalt

· Apafi Mihály (1662-1690)

§ Barcsai Ákos és Kemény János uralkodása után került hatalomra

§ Kényszerű törökbarátság jellemezte, de kereste a kiutat nyugat felé

§ (titkos megállapodás Lipóttal, kapcsolat Versailles-jal)

3. A felvilágosult abszolutizmus a Habsburg Birodalomban

2008-01-05T02:44:00.003-08:00

13. A felvilágosult abszolutizmus a Habsburg Birodalomban

Előzményei: = Infláció (pénz elértéktelenedése)

= Devalváció (pénz leértékelése)

Kormányzás:

¨ III. Károly ( - )

=1723. Pragmatica Sanctio (nőági örökösödés)

=1731. Carolina Resolutio (protestáns vallásügy szabályozás)

¨ Mária Terézia (1740-1780)

=felvilágosult abszolutizmussal uralkodik

=nem hívja össze a rendi gyűlést

=forradalmaknál felvilágosult

=1754. Kettős vámrendelet

=magas vám Lengyelo. és Itália felé

kivéve Ausztriát és Cseho.-ot

=Ki: mezőgazdasági termékekre

Be: ipari termékre

=1760. Magyar nemesi vármegyék létrehozása (Bécs)

=1767. Urbárium

=Mi a jobbágy kötelessége a földesurának és az államnak

=a rendeletet a jobbágyok panaszos levelei kényszerítették ki

=terheik: =robot (52nap igás, 104nap gyalogló)

=10-ed

=ajándék

=1777. Ratio Educationis

=tanügyi rendelet (6-12 éves korig kötelező az iskola)

=Kerületek (előtte megyerendszer) 7 kerület => 52 vármegye

¨ II. József (1780-1790)

=Nem koronáztatta meg magát, mert ő az állam szolgája, nem uralkodója

=> Kalapos király

=Nemesekkel szembekerült

=nemesi földek megadóztatása

=birtokösszeírás, népszámlálás

=jobbágyrendelet

=1781. egyházügyi rendelet

=Placetum Regium (régi királyi jog, a pápai bulák kihirdetése, pásztorbot)

=Türelmi rendelet (nem katolikus vallásgyakorlás)

=1782. rendelet a szerzetesrendekről

feloszlatta azokat a rendeket, ahogy nem volt eredményes a munka

=1784. német nyelv a hivatalos

=szabályozta a hivatalokban

=bevezette a középiskolákban

=1785. jobbágyrendelet

=eltörölte a jobbágy szót

=biztosította a tanítást, képzést

=személyében szent és sérthetetlen

=első éjszaka jogának eltörlése

=szabad pályaválasztás

=halálakor rendeleteit visszavonatták vele, kivéve a jobbágy és türelmi rendelet

¨ Utána 1790-1792 II. Lipót ; 1792-1848 V. Ferdinánd ; - Ferenc József

Az angol polgári forradalom és következményei

2008-01-05T02:44:00.001-08:00

14.

Az angol polgári forradalom és következményei

Ø Előzményei:

· A mezőgazdaság tőkés átalakulása (eredeti tőkefelhalmozás)

· Paraszti vállalkozó (yoeman), polgárosult nemes (gentry)

· Jelentős polgári réteg jelenik meg => bérmunkások, kereskedelmi társaságok

· A XVII. század elején Angliának 4 millió lakosa van

· Az uralkodók az abszulutisztikus válságát érlik meg

Ø Uralkodói:

· I. Jakab (1603-1625)

· I. Károly (1625-1649)

· Cromwell Olivér (1649-1658) protekturátusa (katonai diktatúra; protector=védnök)

· II. Károly (1660-1685) => restauráció

· II. Jakab (1685-1688) => időszaka

· 1689-1702. Orániai Vilmos => alkotmányos királyság

Ø Az abszolutizmus válsága:

· Az udvar nagy kiadásai: hadsereg, flotta

· Sérelmes jövedelemszerzési módszerek:

§ Monopóliumok szerzése, eladása

§ A birtok örököseinek vissza kell vásárolni a királytól a földjeit

§ Vámok bérbeadása

§ A rendek megkérdezése nélkül vet ki adókat => szembekerül a polgári és paraszti rétegekkel

Ø A polgárság politikai álláspontja vallásos mozgalmakban jelenik meg:

· Puritanizmus - presbiteriánusok

§ Követői: polgárok

§ Személyi és vagyoni biztonságot, egyszerűbb egyházat (kálvini) és presbitereket akarnak.

· Independensek - függetlenek

§ Közép- és kispolgári réteg

§ Polgári eszméket hirdetnek, vallásszabadság, abszolutizmus felszámolása

· Levellerek - nincstelenek

· Diggerek - vidéki szegények

Ø Skót felkelés

· Oka: a skót nemesség, királytól független, kálvini rendszerű egyházat akarnak

létrehozni

· I. Jakab perszonáluniót akar => skótok fegyvert fognak önállóságuk védelmére

· A királynak nincsen pénze => adókat vet ki => 1640-ben országgyűlés összehívása => 3 hét múlva feloszlatja => Rövid parlament

· A háború költségeit a parlament nem akarja jóváhagyni a királynak => 1640. novemberében a király megint összehívja a parlamentet => 1653-ig üléseznek => Hosszú parlament

· Parlament követelései:

§ Csak a saját beleegyezésével lehessen feloszlatni

§ Adót csak a jóváhagyásukkal lehessen kivetni

§ Joguk van ellenőrizni a hivatalnokokat és az adószedőket => emiatt szembekerül a királlyal

· A király mellé felsorakoznak az É-i részek nemesei => gavallérok

A parlament mögé pedig a londoni kézművesek, hajósok, vidékiek

· London a harcok színterévé válik

Ø 1640-1642. Polgárháború

polgárháború: egy államon belül az állampolgárok közötti harc

¨ Szemben álló felek:

· Parlament: polgárság, újnemesség, Cromwell hadserege (vasbordájúak)

Többségük parasztokból, kézművesekből kerültek ki (Vallásos meggyőződés)

· Király: északi és nyugati nemesek támogatása, anglikán egyház, Franciaország

¨ Kezdetben vereség, később jelentős katonai győzelmek:

· 1. Edgehill-i csata => vereség

· 2. 1644. Marston Moor => győztek a

1645. Naseby => gavallérok felett

¨ A király elmenekül, amikor Cromwellék elfogják. A győzelmek Cromwell és a polgárság tovább előretöréseit segítették elő => a levellerek és a diggerek is támogatják.

¨ 1648. december 2-án bevonulnak Londonba

¨ Cromwell félreállítja a levellereket => létrehozza a csonka parlamentet => felsőházat feloszlatja

¨ 1649-ban I. Károly hazaárulóvá nyilváníttatja és kivégzi

¨ 1649. Január 31. => köztársaság Angliában

¨ 1649-1658. köztársaságnak álcázott protekturátus

· Angliát, Skóciát és Írországot egyesíti => Nagy-Britannia

· Fokozza a flottaépítést

¨ 1651-ben a hollandok ellen létrehozza a hajózási tervet => kizárja Hollandiát az Angliával való kereskedésből

¨ 1653-ban kényszeríti Hollandiát a hajózási terv elfogadására => 1654-ben a hollandok elfogadják a tervet

· tized

· terv előtti egyenlőség

· progresszív adózás (vagyoni nagyságtól függően)

· vallásszabadság

¨ 1658-ban váratlanul meghal => köztársaság összeomlik

¨ => 1660-1688 restauráció: II. Károly, II. Jakab, majd Orániai Vilmos kerül a trónra => aláírja a Jognyilatkozatot => alkotmányos monarchia, dicsőséges forradalom

Reformáció

2008-01-05T02:43:00.001-08:00

10. tétel.

Reformáció

Reformáció: a katolikus egyház megújítására irányuló XVI. században kezdődő mozgalom

Megindulásának okai:

· Az egyházi személyek életmódja: világi birtokosként viselkedtek; tized

· Az egyházi tisztségek pénzért való árusítása (simónia)

· Búcsú cédulák árusítása

· Visszatérés az ősi keresztényvalláshoz

A reformáció irányzatai:

Ø Luther Márton

§ 1517. október 31. 95pont, Wittenberg

§ A bűnt egyedül isten bocsáthatta meg

ð Nincs szükség közvetítőre

ð Nincs szükség egyházi birtokra

ð Szekuralizáció (világi kézbe adható)

§ 1521 Wormsban birodalmi gyűlésre hívta Luthert V. Károly császár és a pápa. Megvédheti tanait, nézeteit

ð Nem hajlandó engedni nézeteiből

ð Birodalmi átok sújtja

ð Bölcs Frigyes (szász fejedelem) Warburg várában védőőrizetet biztosít számára

ð Bibliát német nyelvre lefordítja

§ Luther követői ma evangélikus vallást követnek

Ø Münzer Tamás

§ Népreformátor (német)

§ Újra keresztelést kell megemlíteni a hittételei közül

§ Anabaptista (újrakeresztelő)

§ Tanai elindítói lesznek a németalföldi parasztháborúnak (1424-25)

§ Tanai társadalmi téren:

Nincs szükség földesurakra

ð Követői főképp parasztok

ð 1424-25. Németalföldi parasztháború

ð A földesurak összefognak

ð Leverik 1425. májusában Thuringiában Münzert megölik

(Geyer Flórián legendás hírű parasztvezér)

§ Dél és közép Németországban terjed el

Ø Kálvin János

§ Svájcból indul ki

§ Nem volt pap

§ 1535. A keresztény vallás tanítása címmel összefoglalta a svájci reformáció alaptanait (Genf a központja)

1. Predestináció = eleve elrendelés tana

A mindennapi életben a „kiválasztottságot” a sikeres mindennapi tevékenység jelzi vissza (polgárság körében)

2. Presbiteri intézmény létrehozása

A pap és a világi előjáró irányította az egyház közösség életét

A reformáció svájci irányzatának része az antitrinitárius vallás (unitárius)

1529. Spejjeri birodalmi gyűlés (német-római császár)

Kimondják, hogy Luther tanait követők nem terjeszthetik a vallásukat

ð A reformátorok tiltakoznak ellene, ez ellen protestálnak

ð Ezért nevezik a reformált vallások követőit protestánsoknak

1531. a protestáns fejedelmek a Türingiai Schmalkaldenben szövetséget kötöttek

Egymással, akár fegyverrel is védték volna

1538. Létrehozták a Szent Ligát, és fegyveres harcot folytattak egymással

V. Károly is (Habsburg spanyol ága)

1555. Zárul a küzdelem Ausburgban (Németo.) vallás békét kötöttek

„akié a föld azé a vallás”

A spanyolok a legbigottabb katolikus állam (fr. is)

Felváltják, mint katolikus nagyhatalom a rekatolizációt:

§ Vissza kell állítani a katolikus vallást (inkvizíció)

§ Olyan papokat kell nevelni, akik képesek ezeket a feladatokat ellátni

ð Jezsuita rend Lolyola Ignác vezetésével

§ Papok nevelése => minőségi papok

§ Iskolák, nyomdák, bibliafordítások

Rákóczi szabadságharc

2008-01-05T02:42:00.002-08:00

12. tétel.

Rákóczi szabadságharc

Magyar előzmény:

· Habsburg ellenes harcok: - Bocskay 1604 – 1606.

· Bethlen 1619-től három Habsburg ellenes hadjárat

· Wesselényi-felkelés 1666 – 1670.

· Thököly 1681-1685.

Rákóczi szabadságharc kibontakozásának okai:

· 1657-1705. I. Lipót intézkedései (nyílt abszolutizmus)

=> kiváltotta az első komoly parasztfelkelést Hegyalján.

· Újszerzeményi Bizottság

· 1686. utáni politika (Buda visszavétele)

· A bujdosók mozgalmának kiszélesedése

· Habsburg segítséggel verték ki a törököt

· Egyre súlyosbodó adókivetés oka a spanyol örökösödési háború ksgeinek fedezése => tiszaháti felkelés (vezetője: Esze Tamás). a felkelők a nemesség segítségét keresték => II. Rákóczi Ferenc

ð Nemesség felháborodása

· 1687-es országgyűlés lemondatja a magyar rendeket; a szabad királyválasztásról és az ellenállási záradékról, Habsburg fiúági örökösödés

· 1690-től Erdély – Gubernium

· Végvári katonák elbocsátása

· Idegenek betelepítése (végvárakba)

· Jobbágyterhek növelése

Főúri szervezkedés: II. Rákóczi Ferenc XIV. Lajos segítségét kéri => börtönbe zárják (Rákóczi sikereiért XIV. Lajostól 100 talentumot kap majd)

1703-1711.

Első szakasz: 1703-1707.

§ Nemzeti összefogás a Habsburgok ellen

ð Kedvező nemzetközi helyzet

· 1703. Tiszaháti felkelés => Károlyi Sándor leveri a felkelő sereget => Rákóczi az élén áll a felkelőknek

· Jún. után Tiszántúl elfoglalása

· Okt. Duna-Tisza közének visszafoglalása

· 1703. Vetési pátens

§ A harcoló jobbágyok mentesek a földesúri szolgáltatás alól

· 1704. II. Rákóczi Ferenc kiáltványa Európa népeihez

· 1705. Bottyán János (Vak Bottyán) sikerei az ország területein

ð Dunántúli offenzíva (elfoglalja)

· 1705. Széchenyi országgyűlés:

§ Államforma meghatározása: …………….

§ Rákóczit erdélyi fejedelemmé választják

· 1706. őszi hadjárat: Erdély felszabadítása

ð Rendi konföderáció

§ 28 tagú szenátust működtetnek

§ Fejedelmi kancellária (Ráday Pál)

Második szakasz 1707-1711.

§ Nemzeti összefogás felbomlik

ð Kedvezőtlen nemzetközi helyzet

§ Járványok

· 1707. A katonai sikerek hatására => ónodi országgyűlés

§ Kimondják a Habsburg-ház trónfosztását

§ Szabályozott adózás

· 1708. Sárospataki országgyűlésen megerősítik a vetési pátens pontjait

=> jobbágykérdés

· 1708. Trencséni vereség

· 1711. ápr.30. Szatmári béke

=> Majténynél leteszik a fegyvert a kurucok

=> a császár elfogadja a békeokmányt

Amnesztiát ígér az

Horthy korszak

2008-01-05T02:42:00.001-08:00

17.

Horthy korszak

A tanácsköztársaság bukása után, 3 hatalmi tényező volt Magyarországon

1. Román megszálló csapatok

2. Magyar kormányok

1919. augusztus 1. Peidl Gyula szakszervezeti kormánya

Visszaállítja a birtokviszonyokat

1919. augusztus 6. Friedrich István veszi át a hatalmat katonai erőkkel

Katonai puccsal

1919. november 23. Huszár Károly koalíciós kormánya

1920. januárválasztások (győz a kisgazda párt)

3. Katonai erő, hatalom (Horthy és serege)

1919 őszén Horthy megszervezi a nemzeti hadsereget

Főhadiszállás: Siófok

1919. november 16.-án Horthy fehér lovon bevonul Bp.-re katonai kísérettel

1920. tavasza földreform törvény (numerus clausus (szám-zárt))

Zárt szám törvénye, első zsidó ellenes törvény

Az egyetemi zsidó származású hallgatók létszámának korlátozása (arány)

1920. februárjában nemzetgyűlési választások (Mo-nak mi az államformája)

Államforma király nélküli királyság

1920. március 1. Horthy kormányzó

Céljának a történelmi Magyarország határainak megtartását tűzi ki

Kommunista üldözés befejezése

Királyi jogok egy része hiányzott az ő hatásköréből

Alárendelt szerepben volt a törvényhozással szemben

- nemzetgyűlés feladata

- végrehajtása felett egy független igazságszolgáltatásnak kellett őrködnie

Horthy kormányzói jogkörét többször megváltoztatták, bővítették

1920. június 4. Trianoni békeszerződés aláírása

Ennek aláírása Simonyi Semadam Sándort kinevezi miniszterelnöknek

283e=> 93km²=> 8m fő

1920. július Teleki Pál

Miniszterelnök programjai:

- a törvényes jogrend helyre állítása

- felszámolta a fehérterrorista különítményeket

- földreform rendelet végrehajtása (Nagyatádi féle)

1920 nov. fogadják el

1m holdnyit érintett a földreform és 411 ezer embert

300 ezer szegény paraszt kapott 1-2 holdas parcellát

Aki földhöz jutott, az nem mehetett el gyári munkásnak

A föld többi részét a Horthy által alapított Vitézi Rend tagjai kapták

„a magyar állam védelmében tett katonai szolgálatért”

50tiszt 12 közlegény

1921. március a nemzetgyűlés törvényt alkot

Címe: az állam és a társadalomi rend hatályosabb védelméről (mindenki ellen, aki a fenn álló államrend megsemmisítésére tesz kísérletet)

1921 kommunista pártot törvényen kívülre lehet helyezni

1921. március IV. Károly „váratlanul” Szombathelyre jön, majd a fővárosba utazik, és

Horthyval a trónfoglalás lehetőségéről tárgyal

ð Külföldi tiltakozás Olaszo., kisantant államok

I. királypuccs Teleki Pál beindítja lemondását

1921. április miniszterelnök Bethlen István

1921. október IV. Károly újabb királypuccsa (Sopronból jön)

1921. november Habsburg ház trónfosztása

IV. Károly Tihanyból Madéra szigetére megy

1922-ben meghal

A Horthy-rendszer konszolidációja (megszilárdulása)

Horthy-rendszer: diktatórikus vonásokkal is rendelkező, konzervatív parlamentális hatalom

Parlamentális hatalom, rendszer

- választások útján jutott hatalomra (hivatalos)

- diktatórikus jellege, hogy nyílt szavazással

- diktatórikus vonás még a kormányzói jogkör

- ő a legfőbb hadúr

- joga van az ogy.-t összehívni, létrehozni és elnapolni

- ő nevezi ki a miniszterelnököket

- széles kormányzói jogkör ez és ez eleve magába rejt bizonyos diktatórikus elemeket

Kormányai

1916 király lemond => Tanácsköztársaság => proletárdiktatúra (tanácshatalom aug.1.-jén elbukott) => 1919. aug.1.-6. Peidl Gyula => 1919. aug. 6.-nov.23. Friedrich István

=> 1919. nov.26- Huszár Károly => 1920.jún.4.-júl. Simonyi Semadam Sándor

=> 1920.júl.-1921. Teleki Pál => 1921.ápr.-1931. Gr. Bethlen István

=> 1931.-32. Károlyi Gyula => 1932.-36. Gömbös Gyula

1936-38 Darányi Kálmán

- Jobbra tolódás köv.

- Fegyverkezési prg. kezdődik

- Fokozatosan csökken a parlament jogköre, rendekkel kormányoz

- Első zsidótörvény (20% lehet az értelmiségi pályákon)

- Szociális törvénykezés

- Az állami beavatkozás erősödik bér és munka kérdésében

1938-39 Imrédi Béla

- I. Bécsi döntés, Lényege a felvidéket visszacsatolja Mo-hoz

1939 Teleki Pál

II. Zsidó törvény (6%)

Kárpátalja visszafoglalása

A világháború eseményei

2008-01-05T02:41:00.000-08:00

16.

Ismertesse az I. világháború történetét

Hatalmi szövetségek:

- Központi hatalmak: 1879. Németország + Osztrák-Magyar Monarchia szöv.

=> Oroszország ellen, ok: a pán-szlávizmus akadályozza a monarchiát a terjeszkedésben

1882. 3-as szövetséghez Olaszország is csatlakozik

=> azzal a feltétellel, hogy Anglia ellen nem vesz részt

Előnye: No-Ausztria-Olaszo összefüggő területet alkot

Hátránya: elhúzódó háború esetén nincsenek felhalmozott készleteik,

min. 2 frontos háború (K-en Oroszo, Ny-on Fro és Anglia)

- Antant: (francia eredetű, antante cordiále-szivélyes szövetség)

1893. Francia-Orosz katonai szerződés

1904. Anglia-Francia szerződés (antante cordiále)

1907. Angol-Orosz szerződés

Előnye: gyarmatai miatt, kimeríthetetlen nyersanyagkészletei vannak,

felhalmozott fegyverkészlet

Hátránya: szárazföldi erők gyengék, gyors támadással térdre kényszeríthetők

Haditervek:

Schlieffen-terv (Németország terve): feltételezi Oroszország lassú mozgósítását.

l. lépés: Németország egyfrontos háborút vív Franciaországgal, az OMM pedig Szerbiával.

Villámháborús győzelem.

2. lépés: Oroszország elleni háború.

Angol-francia haditerv: az első ökölcsapás kivédése.

Oroszország: lehetőleg azonnali támadás Németország és az OMM ellen.

Hadüzenetek:

1914 júniusában a Monarchia hadserege Bosznia-Hercegovinában hadgyakorlatot tartott.

Gavrilo Princip június 28-án lelőtte Ferenc Ferdinánd trónörököst.

Július 23.-án a Monarchia demarsot (erőteljes tiltakozást) küldött Szerbiának. Szerbia ezt visszautasította.

1914.

1914. július 28. Monarchia hadat üzen Szerbiának

Oka: Balkánon befolyást szerezni

1914. augusztus 1. Németország hadat üzen Oroszországnak

3. Németország => Franciaországnak

4. Anglia => Németországnak

5. Monarchia => Oroszországnak

12. Monarchia => Angliának és Franciaországnak

23. Japán => Németországnak

Az USA, Olaszország, Románia, Bulgária semlegességi nyilatkozatot tett.

Nyugati front:

Augusztus 3. A németek támadást indítanak Párizs ellen

szeptember 5-10. Marne folyónál, az antant ellentámadást indít a németek ellen

=> állóháború

Keleti front:

Orosz támadás indult Galíciában és Kelet-Poroszországban (augusztus).

Hindenburg tannenbergi győzelme, a 2. orosz hadtest megsemmisült (augusztus 17-19.).

Német győzelem a Mazuri tavaknál (szeptember 6-15.).

Az oroszok elfoglalják Kelet-Galíciát (augusztus vége).

Európán kívüli csaták:

Japán elfoglalta Németország távol-keleti gyarmatait.

Törökország belépett a háborúba a központi hatalmak oldalán (október).

Mezopotámiában, a Dardanelláknál, Palesztinában és a Kaukázusban is megindultak a

harcok. A Boszporusznál és a Dardanelláknál elzárták Oroszországot szövetségeseitől.

A német flotta kudarcot vallott Helgolandnál (november 1.).

Anglia tengeri blokád alá vonta Németországot (november 2.).

1915.

Olaszország belépett a háborúba az antant oldalán (május). A Monarchia az Isonzó folyónál megállította az olasz támadást. Németország fő erőit keletre irányította.

Gorlicénél áttörték a frontot, jelentős területeket foglaltak el (május 2.). Bulgária belépett a háborúba a központi hatalmak oldalán (szeptember). Bulgária és a Monarchia együttesen legyőzik Szerbiát (október). Ypernnél német gáztámadás, állóháború.

1916.

Verdun erődjének véres ostroma (február). Verdőni vérszivattyú

Az Isonzó folyónál a Monarchia sikereket ért el Olaszország ellen (május).

Jütland partjainál német-angol tengeri csata (május-június).

Bruszilov orosz tábornok támadását Galíciában a német-osztrák-magyar erők visszaverték (június).

A román hadsereg betört Erdélybe (augusztus 17.).

A Monarchia német segítséggel visszaverték a románokat, majd elfoglalták Bukarestet is (december).

1917.

A németek meghirdették a korlátlan tengeralattjáró-háborút (február 1.).

Erre válaszul az USA belépett a háborúba az antant oldalán (április).

A Kerenszkíj-offenzíva, az orosz kormány által indított támadás sikertelen maradt (július).

Az antanttámadás Észak-Franciaországban elakadt (május).

A 12. isonzói csata után az osztrák-magyar csapatok a Piave folyóig nyomultak előre (november).

Béketárgyalások Oroszország és a központi hatalmak között (december).

1918.

Wilson kihirdette 14 pontos béketervét (január).

Az újabb német támadást a Vörös Hadsereg Narvánál megállította (február).

Breszt-Litovszkban békeegyezmény (március).

A 2. marnei csatában az antant ismét visszaveri a németeket (március).

A piavei csatában a Monarchia hadserege alulmaradt a megerősített olasz haderőkkel szemben (október 24.).

Páduában a Monarchia aláírta a fegyverszünetet (november 3.).

A compiegne-i erdőben Németország is aláírta a fegyverszünetet (nov. 11).

Bulgária szeptember 29-én, Törökország október 30-án kapitulált.