2008. január 5., szombat
A magyar nép eredete, vándorlása, a honfoglalás
Hogyan rendezkedett be a magyarság a Kárpát-medencében? Mi volt az oka a kalandozásoknak?
I. e. 3000 körül az uráli nyelvek két ágra váltak a finnugorra és a szamojédra. Ezer év múlva az Uráltól nyugatra vándorolnak, ekkor felbomlik a finnugor nyelvek egysége is. Ezekből a csoportokból származnak a balti finn népek, permi finn népek és a volgai finn népek. Az ugor etnikum az Urál keleti oldalán maradt i.e. 1000 körül kettéválik és a déli ágából alakul ki a magyar nép. A magyarok a vogulokkal és osztjákokkal közös őshazája az Ural keleti oldalán feküdt. Az ugorok dél felé vándorolnak, az iráni népekkel találkoznak, tőlük tanulják meg a földművelést és az állattenyésztést. Az őshaza az Urál déli vidéke és a Volga között terül el, Magna Hungária néven (Baskiria). Ezután áttelepülnek a Volgán, és hosszabb ideig tartózkodnak Levédiában (VIII. sz.) és Etelközben (IX. sz.). A magyar törzsek 862-ben megtámadják a Frank birodalmat, 894-ben a Bolgárokat és a magyarok a Besenyők elől menekültek a Kárpát medencébe. Itt jött létre a törzsszövetség, amelynek két vezetője volt kende és gyula. Kende a vallási vezető, gyula pedig a tényleges vezető volt. Kurszán kende halála után (904) Árpádot választották meg fejedelemmé, ő lett a nagyfejedelem, akinek jelentős fegyveres kísérete volt. A megtelepedés nemzetség szerint történt. Egy nemzetségfő egy vármegyényi területet szállt meg. Ez a nemzetség ekkor sem volt vérségi szervezet, hanem hatalmi úton mesterségesen létrehozott alakulat. Kifejlődött a marhatenyésztés az ipar is fejlődött, őseink kiterjedt kereskedelmet folytattak. A magyar társadalom ekkor már lényegében osztálytársadalom, alapja a nagycsalád, amely kisebb-nagyobb létszámú családokból állt. A X. századi magyar társadalmat a személyi függés tartotta össze, csúcsán a fejedelem állt. A fejedelemtől függtek az úrnak tisztelt törzsfők, az uraktól pedig a nemzetségfők. A honfoglalóknak Morva fejedelemséget kellett legyőznie. 899-ben megkezdődtek a kalandozások, amelyek zsákmányszerző hadjáratokként funkcionáltak. A kalandozásokban főleg a határmentén megtelepült törzsek vettek részt. Kisebb-nagyobb csapatokkal a Pireneusokig, a Márványtengerig is eljutottak. Voltak még Németországban, Itáliában, Bizáncban. A X. század végén Németországban megerősödött a királyi hatalom, a fejlettebb nyugati nehézlovas hadsereg döntő győzelmet aratott a magyarok felett, 933-ban Merseburgnál és 955-ben Augsburg mellett és ez véget vetett a kalandozásoknak. A kalandozások következtében a vagyoni különbségek növekedése szükségesé tették az elnyomó szervezet, az állam megszervezését.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése