A nemzetállamok kialakulása Nyugat-Európában

2008. január 5., szombat

17. tétel

A nemzetállamok kialakulása Nyugat-Európában

Az egységet alulról, népforradalom útján 1848-ban nem sikerült megvalósítani, ezért felülről, dinasztikus úton valósították meg.

I. Olasz egység kialakulása:

1. Módszerek: - Alulról népforradalom útján: Garibaldi és Mazzini.
- Felülről dinasztikus úton: Cavour.

2. Az egység megvalósítása: Cavour a saar-piemonti királyság külügyminisztere, később miniszterelnöke találta meg a megfelelő utat.
Diplomáciai előzmények: külső támogatás szerzése, szövetséges III. Napóleon. Támogatásának megszerzése: bekapcsolódtak a krími háborúba (1853) az ő oldalán.
1859. fő ellenfél Ausztria. Ausztria ultimátumot küldött (utolsó felszólítás), visszautasították
à háború.(Ausztria a legkedvezőtlenebb helyzetben került háborúba)
1859. solferinói csata: Ausztria vereséget szenved. (Dunant, genfi polgár megalapította a vöröskeresztet)
Villafranca békekötés: III. Napóleon békét kötött Ausztriával.
à Szart-Piemont megkapta Lombardiát, Velence Ausztria kezén maradt, Franciaország annektálta Nizzát és Savoyát.
Közép-itáliai államok csatlakoztak a szabadság kivívásához. Dél-Itália, Szicília: Garibaldi fellépése, partra szállt Szicíliában. 1860: Szicília és Nápolyi királyság / Viktor Emánuel / összeomlása és csatlakozása. (Sok magyar is részt vett.)

3. 1861: kikiáltották az egységes olasz királyságot, király II. Viktor Emánuel
1866: porosz-osztrák háború, olaszok a poroszokat támogatták
à Velence megszerzése.
1870: Rómát franciák tartották megszállva. Sorozatos kudarcok. 1870-ben francia-porosz háború miatt a franciák kénytelenek a fegyveres erőiket kivonni Rómából
à Olaszok bevonultak. Ezzel teljessé vált az olasz állam egysége.

II. Német egység kialakulása:

1. Poroszország felemelkedése, gyors gazdasági fejlődés: ipar, kereskedelem, mezőgazdaság: kapitalista átalakítás, a porosz-utas mezőgazdaság kialakulása. A nagybirtok megmarad, sőt tért hódít. Nagybirtokosok = junkerek. Kb.: a XIX. század közepére kialakul a gazdasági egység ó politikai széttagoltság.


2. Habsburgok és
A német államok laza föderációja (szövetsége). A „nagy német” egység Ausztria vezetésével.

Hohenzollerek
Poroszország a meghatározó: kis német egység (Ausztria kizárása), vezetője Bismarck (porosz kancellár; konzervatív), arisztokrata körök képviselője, porosz junker, jelszava: „Vérrel és vassal”. A hadsereg modernizálása, fejlesztése. Franciáktól átvett tömeghadsereg + modern hadsereg. Bevezette az általános hadkötelezettséget.


3. A háború:
- 1864 Dánia elleni schleswig-holsteini háború, ekkor még Ausztria szövetségeseként, utána Ausztria ellen fordult. Olaszországgal szövetséget kötött, Oroszországnak a semlegesség fejében segítette leverni az 1863. évi lengyel felkelést. Franciaországnak délnémet területeket ígért a semlegességért.
- 1866 Porosz - osztrák háború. Königgätznél döntő vereséget mértek az osztrák hadra. Enyhe feltételek mellett békét kötöttek: Ausztriának el kellett ismernie az Ausztria nélkül létrejövő német egységet és Olaszországnak át kellett adnia Velencét.
Létrejött az észak-német szövetség. Cél: dél-német területek megszerzése.
- 1870 Francia - porosz háború: III. Napóleonnak nem sikerült szövetségest találnia. Bismarck csapatai Sedannál győzelmet arattak a franciák felett. Poroszok bekerítették Párizst, III. Napóleon megbukott.
- 1871: a poroszok megszerezték Elzász-Lotaringiát.
1871-ben kikiáltották a Német Császárságot. Az állam első embere a császár, hatalmát az alkotmány korlátozza. 23 tartományból és 3 szabad városból szövetségéből állt. Törvényhozó szerv: Reichstag (Birodalmi Gyűlés). Végrehajtó hatalom feje a kancellár: tényleges hatalom az övé (Bismarck).

0 megjegyzés: