A Horthy-rendszer konszolidációja

2008. január 5., szombat

20. tétel

A Horthy-rendszer konszolidációja

1. Horthy hatalomra jutása

Élete derekán kattintott hirdetésre, hogy támogassa az oldal szerkesztőjét!

1919. nov.: Huszár – kormány hatalomra jutása.

1919. nov. 16: Horthy bevonulása Budapestre.

Kritérium: 1920. Jan.: Nemzetgyűlési választások -> kisgazda győzelem

KNEP- Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja

Király nélküli királyság, élén kormányzóval à Horthy M. à kormányzói jogkör

Horthy – korszak: 1920-1944: a rendszer lényege: az 1918-19-es forr. Tagadásaként a polgári társ. Helyreállítására és megóvására jött létre

2. A trianoni békeszerződés

1920. jún. 4: Simonyi – Semadam Sándor

A békeszerződés aláírása az ország nemzetközi elismerésének feltétele volt.

Gr. Apponyi Albert; Gr. Teleki Pál; Gr. Bethlen István.

Az összterület 70 %-ának, a lakosság 60 %-ának elvesztése. 325 km2 –ről 93 lett, 18,7M-ról 8M.

Több mint 3M magyar került a határokon kívülre. Az ipari létesítmények 52 %-a határon kívülre került.

Bányák, vasútvonalak jelentős részének elvesztése.

3. Belpolitikai konszolidáció

Teleki Pál (1920-21); Bethlen István: mindkettő erdélyi arisztokrata

Cél: az osztályrend fenntartása; gazdasági, politikai élet normális menete.

Tömegbázis: kisgazda társadalom; katonatiszti rétegek; hivatalnokok; értelmiségiek ßà

nagybirtokosok; katolikus egyház; legitimisták (királyság visszaállítása).

Az egész ország politikai gondolkodása: konzervatív – liberális. A konzervatív demokrácia hívei.

Numerus clausus: egyetemekre, főiskolákra csak egy bizonyos arányú kisebbség vehető fel.

4. Nagyatádi-féle földreform

Cél: az agrárproletárok és a birtokos rétegek elégedetlenségének leszerelése.

1 millió kat. Hold föld szétosztása. à kb. 300 e. ember 1-2 holdas törpebirtokot kapott; kb. 100 e. ember pedig 20-50 holdas vitézi telket. Vitézi rend: nem módosította Mo. birtokstruktúráját.

100-1000 hold, ami kb. 50% a nagybirtok à túlsúly

5. Munkásmozgalmak

1921: Kommunista Párt törvényen kívül helyezése

Bethlen – Peyer egyezmény

- hasonló belpolitikai felfogás

- az MSZDP feladatául tűzte ki az új kormány elfogadtatását Európában

- az MSZDP-nek meg kellett ígérnie, hogy lemond a vasutasok, közalkalmazottak, postások szervezéséről

- nem folytat agitációt az agrárproletárság körében sem

- cserébe a kormány: az MSZDP legálisan működhet; a szakszervezetek szabadok; a cenzúra sem érvényesül

6. Királypuccsok

IV. Károly visszatérési kísérletei

1921. márc.: Teleki lemondott

1921. okt.: Habsburg – ház harmadik trónfosztása

7. Kormányzási módszer

Bethlennek sikerült elérnie: 1922: Egységes Párt létrejötte / Kisgazda Párt + KNEP

1922: választások, de előtte új Választójogi Törvény à 0,75 millióval csökkentette a választók számát. Nyílt szavazások.

8. Pénzügyi stabilizáció

1924: Népszövetségi kölcsön – hosszú lejáratú hitel: 250 m. korona, évi 7.5%-os kamatra.

1927: pénzügyi reform à pengő megjelenése

9. Külpolitika

1922: Népszövetségbe való belépés

1927: magyar – olasz szerződés

1920-as évek: angolorientáció ßà franciák; németorientáció à Streseman; tárgyalások Szovjetunióval.

10. A Horthy-rendszer jellege

- fasiszta volt: a parlamentalizmus erős korlátozása miatt

- diktatórikus volt: konzervatív, parlamentális hatalomépült ki.

- Polgári liberális volt: van parlament; több pártrendszer; sokszínű sajtó; kormánybírálatra is van lehetőség.

11. A Horthy-korszak ideológiája / Keresztény és nemzeti

Megfogalmazói: Prohászka Ottokár; Bangha Béla; Szabó Dezső; Szegfű Gyula; Teleki Pál.

Keresztény Nemzeti

Sz. István jelentőségének kiemelése; Internacionalizmus; kozmopolitizmus tagadása;

Keresztény – szociális erkölcsi egy nemzet akkor fejlődik egészségesen, ha saját

Értékeket fogalmazott meg; szociális nemzeti kultúrájával kapcsolódik a világhoz.

Állam fogalmának megjelenése;

Társadalombiz.; piacgazd.

0 megjegyzés: