A Rákóczi-szabadságharc 2

2008. január 5., szombat

11. tétel

A Rákóczi-szabadságharc

I. Előzmények:

a. A Wesselényi-féle mozgalom után I. Lipót abszolutizmusa megszüntette a rendi dualizmust, felfüggesztette az ogy.-t és a városi hivatalt.
Kormányzóságok felállítása, létrehozása (megyék ellen), szélnek eresztette a végvári katonaságot. Kiadta a hírhedt adórendeletét (Mo. súlyos helyzetbe került). Protestáns üldözés.

b. Thököly Imre ellenállási mozgalma: a szélnek eresztett katonák összefogása. Hibája: nem vette észre a török birodalom gyengeségét, a tütük birodalommal keresett kapcsolatot. Eredmény: 1681: soproni ogy. I. Lipót abszolutizmusának vége.

c. A török kiűzése Magyarországról. 1683. Bécs ostroma - 1699. kardóczi béke
Szent liga jött létre. Európai összefogás. Habsburgok nagy szerepet vállaltak.

1687. pozsonyi ogy.: megint felerősödött az abszolutizmus. A rendek lemondtak a szabad királyválasztás jogáról, lemondtak az aranybulla záradékáról. I. Lipót meghódított területnek tekintette Mo.-ot, ezért a visszafoglalt földeket a kamara igazgatása alá helyezte. E földeket birtokló nemesektől 10%-os fegyverválságot követelt, fölállította az Újszerzeményi Bizottságot. Nem állította helyre Mo. és Erdély területi egységét.

II. Rákóczi szabadságharc

a. Kirobbanása: hegyaljai felkelés.
II. Rákóczi Ferenc (1676-1735): Apja I. Rákóczi Ferenc, anyja: Zrínyi Ilona, nevelőapja: Thököly Imre. Barátja: Bercsényi Miklós.

Külpolitikai kapcsolatok keresése: XIV. Lajos francia uralkodó. Külpolitikai háttér: Spanyol örökösödési háború.
Rákóczit Bécsújhelyen börtönbe zárták, felesége kiszabadította.
Lengyelország: Brezán vára à brezáni kiáltvány: fegyverbe szólítja az ország lakosságát. Zászló: „Cum deo pro patria et libertate” = „Istennel a hazáért és a szabadságért”
1703: vetési pátens: A harcoló jobbágyokat és családjukat mentesítette a földesúri és állami szolgáltatások alól.

b. Külpolitikai helyzet: Spanyol örökösödési háború (1701-1714). Franciák ßà Habsburgok. XIV. Lajos ígéretek: pénz, hadmérnök. Nem ismerte el Rákóczit királynak.

Häckstadti csata: francia vereség. Kapcsolat a bajor uralkodóval meghiúsult. I. Nagy Péter orosz cárral való kapcsolat lehetősége: tárgyalás, szövetség à semmi.

c. Katonai sikerek:
1703. Tiszántúl egészét elfoglalták, Hajdúvárosok csatlakozása, Duna-Tisza-köze + Felvidék egy része.
1705. Egész Dunántúl elfoglalása (Vak Bottyán), 1707. Erdély egy részét is elfoglalták.

d. Országgyűlések:
1705. Szécsény - államforma: konföderáció (lengyel mintára). Vezérlő fejedelem: Rákóczi, tejhatalom: kül-, pénz-, hadügy; mellé 24 tagú szenátus (gazdasági tanács). Legfontosabb államhatalom: kancellária
1707. Ónód: általános adózást. Habsburg ház trónfosztása: külpolitikai okok.
1708 pozsonyi ogy.: jobbágyok

III. A kuruc állam gazdaságpolitikája: Gazdasági irányítás: Gazdasági Tanács feladata.
Fejedelem jövedelmei: saját birtokokból, bányák, vámok jövedelmei, külföldi segélyek.
Rézpénz kibocsátás (elértéktelenedett, csak átmeneti megoldás)
Kuruc hadsereg: - reguláris (hivatalos) ezredek
- irreguláris ezredek: mezei hadsereg
- lovasság
- gyalogság 1707-1708 trencsényi, romhányi vereség.
- tüzérség

IV. Szatmári béke (1711)
Rákóczi tárgyalni ment I. Nagy Péterhez; Károlyi Sándor 1711-ben leteszi a fegyvert.
Béke: - amnesztia a résztvevőknek.
- földesurak visszakapták az I. Lipót alatt elkobzott földeket
- magyar rendek megerősítése
- protestánsok szabad vallásgyakorlása
- Újszerzeményi Bizottság megszüntetése
- békeszerződés a kurucok számára kedvező.

III.Rákóczi száműzetésben:
Ha behódol, megbocsátanak neki. Rodostóban (Törökország) halt meg.