A középkori magyar állam hanyatlása

2008. január 5., szombat

A középkori magyar állam hanyatlása

Melyek voltak az okai és következményei Magyarország két majd három részre szakadásának?

A mohácsi csata (1526. augusztus 29.) elvesztése, és II. Lajos halála után a török hadsereg akadálytalanul vonul Pestig. Télen néhány déli várost tartanak meg, a királyné, Habsburg Mária udvarába, Pozsonyba menekül. Szapolyai János, aki a legnagyobb földbirtokos, szintén Pozsonyban tartózkodik. Ekkor szakadt két részre az ország, ugyanis a köznemesség az 1505-ös országgyűlés alapján magyar királyt akarnak választani és Szapolyait nevezik ki (1526-1541). Ám ugyanekkor a főnemesség, főpapság a Habsburg-Jagelló házassági szerződés szerint Habsburg Ferdinándot választotta (Mária testvére 1526-1564), akinek bátyja V. Károly német-római császár és tőle remélik a török kérdés megoldását. A fő hatalomért megindul a harc a két király között, Szapolyai egyezkedni próbál Ferdinánddal, ám ez sikertelen, Ferdinánd zsoldos seregei kiszorítják Szapolyait az országból. Lengyelországba távozik 1527-ben, azután Szapolyai tárgyalásokba kezd a törökökkel, akik fő ellenségüknek a Habsburgokat tekintik. Segítséget kap tőlük, s 1529-ben 200 ezer fős hadsereggel bevonulnak az országba. Ferdinánd ellentámadásba lendül, kiszorítja a törököket és megegyezik Szapolyaival, hogy a nyugati rész a Habsburgoké, a keleti rész Szapolyaié. 1538-ban a fennálló helyzet elismerésével kettéosztják az országot (váradi béke). Szapolyai halála után az ország Ferdinánd kezén egyesül. Szapolyai gyermeke János Zsigmond két hetes, amikor Szapolyai meghal, és halála előtt megesketi Fráter Györgyöt, hogy a fiának biztosítsák az uralkodást. Fráter György a törököt hívja segítségül, akik elfoglalják Buda várát, (1541. augusztus 29.) ekkor az ország három részre szakadt. A Duna mentén található területet a török birodalomhoz csatolják (Török Hódoltság), a határok nem lesznek állandóak, a hódoltsági sáv változik. Erdélyt és a Tiszántúli részeket János Zsigmondnak a fennhatósága alá teszik évi 10 ezer aranyforint fejében (Erdélyi Fejedelemség). A Felvidék, a Dunántúl nyugati része és Horvátország a Királyi Magyarország.

A török hódoltsági terület: Első Szulejmán az Oszmán birodalom részévé teszi ezt a területet, a határokon állandó harcok folynak, 800 km hosszú végvárrendszert épít ki, s hadjáratot tervez indítani nyugat felé. A hódoltsági területet katonai célú közigazgatási területekre osztják (vilajet), amelynek élén a pasa, vagy beglerbég állt, a vilajetek szandzsákokból állnak, aminek az élén a szandzsákbég áll. Fontos tisztségek még az adóbehajtó (defterdár), a bíró (kádi) és az egyházjogász (mufti). Az országrészben minden föld a rajta élőkkel együtt a szultáné. A szultán adományoz földet a lovaskatonáknak (szpáhi birtok). Volt a khász birtok, mely a szultán kezében maradó magánbirtok területe. A határ mentén - kb. 50-50 km-es sávban - kettős adóztatási rendszert folytatnak, megmarad a magyar klasszikus adórendszer (kapuadó, pénzadó, terményadó) és ezt a magukéhoz igazítják, a jobbágyok a szultánnak fizetik a fejadót (haradzs). De a magyar elmenekült kisbirtokosok is visszaküldik adószedőiket. A török hódoltsági terület egyre inkább elnéptelenedik, viszont fejlődik a mezőváros, kialakul a tanyarendszer, az Alföldön rátérnek a rideg állattartásra.

Az erdélyi terület: Államszervezetet kell kiépíteni, mely több nemzetiségből áll, magyarok, székelyek, szászok, kiváltságos jogokkal, és ezen felül a románok. A közigazgatási rendszert nem tudják összhangba hozni, a magyarlakta területeken vármegyerendszer van, a szászok és székelyek lakta területeken székek. Az új állam feje János Zsigmond, névben ugyanis ő még kiskorú ezért Fráter György építi ki az államszervezetet. János Zsigmond a választott király címet viseli. Az állami intézmények kiépülnek, a fejedelem mellett működik a tanács, a királyi tábla és az országgyűlés. Belpolitikailag független az ország, külpolitikailag a Szultán hűbérese.

Királyi Magyarország: A Habsburg birodalom részévé válik, látszólagos önállóságát megtartva. Ferdinánd kiépíti a kormányszékeket. A helytartótanács intézi a közigazgatási feladatokat, a kamara a pénzügyeket ez magyar rendeket háttérbe szorítja. Az országgyűlés szerepe minimálisra csökken. A gazdasági élet: a XVI. századi nemzetközi munkamegosztás miatt az agrárium nem növekszik, ezáltal az árak növekednek és rádöbbennek, hogy érdemes piacra termelni, növekszik a majorság területe, több lesz a robot, kialakul a második jobbágyság, ahol a személyi függés igen erős lesz.

0 megjegyzés: